Corpus juris civilis
Corpus juris civilis (lat.). Igy nevezik a justinianusi joggyüjteményt Gothofredus Dzonisius óta, aki először alkalmazta. A cím általánosan és minden kiadásnál használtatik. A corpus juris egyes részeinek rendsora a különböző kiadásokban különböző. A nálunk leginkább használatban levő Kriegel-.féle kiadás (Kriegel Albert és Móric Ede, 11. Kiadás 1866. Lipcsében jelent meg) 3 kötetben 3 részből áll. Az I. kötet tartalmazza Justinian Institutiót és a Pandektákat v. Diegestákat, függelékül nehány szinoptikus táblázattal; a II. kötet a kódexet; a III. kötet novellákat s egyebeket, jelesül Justinianus 13. Ediktumát, Justinus Augustus (5) uj konstitucióit (novellae constitutiones); Tiberius Augustus (5) uj konstitucióit, a most nevezett három császárnak nehány (9) más konstitucióit; az 5. Novellának (de monarchis) és a 122. Novellának (de diversis ecclesiasticis capitibus) régi latin fordítását, az utóbbit töredékben; Leo Augustus császárnak (113) uj konstitucióit; a hűbéri két könyvet (Libri feudorum), mely a longobard hűbérjogszokásoknak gyüjteménye a XII. századból, s most is főforrása a német közönséges hűbérjognak, függelékkel (libri feudorum appendices) és Cujacius de feudis műve 5. Könyvének 14. Fejezetével; II. Frigyes császár és fia Henrik egyrészt és a lombardi szövetséges városok között másrészt kötött kostnici békét tartalmazó Acta de pace Constantiae.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
