Cornaro (Corner), Velence egyik legtekintélyesebb patricius családja, mely a római Corneliusoktól származtatja magát. Megemlítendők: 1. C. Katalin, szül. Velencében 1454., megh. u. o. 1510 jul. 10. Dédunokája volt C. Marconak, aki Kréta meghódítását befejezve, 1367. meghalt. Katalin II. Jakabnak, Ciprus királyának volt kijelölt jegyese, de az eljegyzést Jakab mindaddig halogatta, míg Velence szenátusa százezer aranyat nem biztosított Katalinnak hozomány fejében, Katalint a köztársaság fogadott leányának, Ciprust pedig Velence védelme alatt álló szigetnek nyilvánította. De II. Jakab már 8 hónappal az eljegyzés után meghalt, amidőn Velence maga vette kezébe Ciprus kormányzását s arra birta a szép, fiatal meg dusgazdag özvegyet, hogy Cirpusról lemondván, hazájába visszatérjen, amit Katalin meg is tett. Visszatérése alkalmával Velencében fejedelmi pompával fogadták (mely jelenetet utóbb Makart festményében megörökített), kárpótlásul pedig a Bassano melletti gyönyörü Asolo birtokot kapta a signoriától, hol Katalin költők és tudósok társaságában idilli életet élt, melyről unokaöccse Bembo P. (l. o.) Gli Asolanti c. művében magaztalva emlékezik meg. Katalint Velencében a San Salvatore templomban temették el; síremlékét Contino faragta 1580. V. ö. Carrer L., C. életrajza (1838); Herquet, Carlotta von Lusignan und Caterina C. (Regensb. 1870).
2. C. Frigyes, velencei követ a bécsi udvarnál, szül. 1638 ápril 15., megh. 1708 aug. 24. Atyja András a köztársaság prokurátora volt. C.-t a signoria 1660. II. Károly angol királyhoz küldötte. 1670. Madridba. 1683. Bécsbe ment követnek, 1690. pedig maga is prokurátor lett. 1707. kinevezték a tüzérség felügyelőjévé. Budavár 1686. évi ostromáról és bevételéről irt jelentései nagybecsü kútfők hazai történetünkhöz. C. maga ugyan nem volt jelen a szinhelyen, de unokaöccse, Grimani, ki az ostromban részt vett, pontos hireket közölt vele, melyeket C. a dogéhoz juttatott. E levelek megvannak a Dispacciban. E fontos kutfőt Bubics Zsigmond kassai püspök adta ki (Budapest 1891).
3. C. Lajos, szül. 1467., megh. Padovában 1566; kezdetben kicsapongó életet élt, hanem azután megszolidult és nagy kort ért el. Ezt le is irta Discorsi della vita sobria cím alatt (Padova 1558), melyet sok idegen nyelvre lefordítottak. Irt a lagunákról is: Trattato delle acque (Padova 1560).
4. C. Elena (Piscopia), szül. 1646., megh. 1684.; hires volt mint nagy tudós s 1678-ban Padovában a filozofiából doktori cimet kapott, de kaidott iratai (Parma 1688) nem bizonyítottak tudós volta mellett.
5. C. (II.) János, szül. 1647.; 1709-22. doge volt.