Carducci
Carducci (ejtsd: karducscsi) Józsué, olasz költő, szül. Valdicastelloban 1836 julius 27-én. Tanulmányait Firenzében és Pisában végezte, mely utóbbi helyen olasz irodalomtörteneti munkái már feltünést kezdtek kelteni. 22 éves korában egy Il Poliziano c. havi folyóiratot alapított, s már ebben jelentkezett költői működésének a klasszikus formák fölelevenítésére törekvő vonása. Bár már 1857. megjelent egy kötet verse, hirnevét mégis csak 1865. alapította meg Inno a Satana c. hatalmas ódájával, melyben a sátánt, mint minden haladás mozgató elemét dicsőíti merészröptü strófákkal. Ez időtől fogva C. ugy verseivel mint kritikai és irodalomtörténeti munkáival folyton emelkedett, és Bolognát, melynek egyetemén tanárkodik, ugy a költészet, mint az irodalomtörténet terén egész uj iskola középpontjává tette. A klasszikus mértékü formát modern és sokszor realisztikus tartalommal egybekötő ódái a mai olasz költészet legértékesebb termékei közé tartoznak; egy-egy verse megjelenését az olasz közönség és a sajtó eseményként szokta fogadni, és C.-t jóformán véleménykülönbség nélkül legkiválóbb költőjének ismeri el nemzete. Irodalemtörténeti munkáit is a felfogás mélysége és eredetisége, valamint másrészről a stilus ritka ereje és baja a világirodalom legkiválóbb ilynemü munkái közé emelik. Van ezenkivül számos történelmi és politikai tárgyu dolgozata is, melyek közül a Garibaldiról mondott emlékbeszéde egyike az olasz szónoki művészet legszebb remekeinek. Versgyüjteményei: Gravia, Decennali, Poesie d'Enotrio Romano (a költő álneve), Nuove poesie, Giambi ed Epodi, Odi Barbare, Nuove odi barbare. Irodalomtörténeti munkái: Ariostoról és Pariniról szóló kötetei, valamint számos kisebb essayje: Danteról, Petrarcáról, Boccaccióról, Giustiról, Tassoniról, S. Rosaról, Lorenzo di Mediciről stb. Mindezek megtalálhatók összegyüjtött munkáibán (Opere di Giosue Carducci), melyeket most ad ki a bolognai Zanichelli cég és melyekből eddig már nyolc kötet jelent meg. (Összesen 20 köt. lesz.) C. verseiből igen sokat fordítottak franciára és németre is; magyarra Radó Antal, az «Olasz Költők» és az «Idegen Költők Albuma» c. gyüjteményekben.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
