Bugát Pál, orvos, szül. Gyöngyösön 1793 ápr. 12., szegény iparos szülőktől, megh. 1865 jul. 8. Iskoláit Gyöngyösön és Egerben végezte. Az egyetemet Pesten látogatta. 1819. orvostudor, 1820-ban szemészmester lett. Több éven át volt tanársegéd, majd bakabányai t. főorvos, később Selmec- és Bélabánya főorvosa lett. 1824. a pesti egyetemre hivták meg az élettan, kór- és gyógytan, s a gyógyszertan tanárának. 1830. akadémiai r. taggá választották. 24 évig volt egyetemi tanár. 1848. a honvédelmi bizottság Magyarország főorvosává nevezte ki, 1849. követte a kormányt Debrecenbe, Ezért 1850. megfosztották tanári állásától, valamint nyugdijigényétől. Ekkor a magánéletbe vonult vissza és nyelvek tanulásával foglalkozott. 1860. a magyar természettudományi társulat ujra elnökévé választotta, mely tisztet haláláig viselte. Különös érdemeket szerzett magának azzal, hogy megalakította a Természettudományi Társulatot; a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyülésének ő volt kezdeményezője (melynek négy gyülésén alelnöke is volt és Munkálatait is szerkesztette); lelkesedéssel foglalkozott az orvosi - de egyéb műszóknak is - megmagyarosításával, ugy hogy magyar orvosi műszóink nagy része tőle származik s bár nagy részük hibásan képzett szó, annyira meggyökeresedtek a magyar orvosok műnyelvében, hogy már szinte kiirthatatlanok, bármennyire igyekeznek joggal is kiküszöbölésükön az ortologus nyelvészek. 1831-48. szerkesztette az Orv. Tárt. és cikkei ebben, az akad. Évkönyvben, a Tudom. Tárban s az Akadémiai Értesítőben jelentek meg. Része az volt Akadémia Zsebszótára szerkesztésében is. Munkái: Dissertatio inaug. medica sistens enkephalitidem. Pest 1818; Az egészséges emberi test bonctudományának alapvonalai (Németből Hempel után), 1828; Hahnemann Organonja (Homśopathia). Forditás 1830; Magyar-deák és deák-magyar orvosi, szókönyv (Schedel Ferenccel 1833); Sebészség Chelius után ford.; Tapasztalati természettudomány Tscharner után ford.; Természettudományi szóhalmaz, Buda 1844. ajánlva Ferdinánd királynak, aki szerzőt gyémántos gyűrűvel jutalmazta meg stb. Műveinek kéziratban maradt részét a magyar t. akadémiára hagyta. V. ö. Bugát Pál emlékezete. Irta Toldy Ferenc (Budapest, 1865. Budapesti Szemle uj folyam II. köt).