Buffalo, 1. város New-York É.-amerikai államban, az Erie-tó K-i végében, ott, ahol a Niagara kiszakad belőle, a Hudson-folyót az Erie-tóval összekötő Erie-csatorna végén, 255.664 lak., jelentékeny iparral, amely vas- és pléh-tárgyak, sör-, -gazdasági és egyéb gépek, maláta-, bőr-, szappan-készítéssel és hajóépítéssel foglalkozik. A részben sik, részben lejtős földön épült, egyenes utcákból álló város legnagyobb épületei a vámház, a Porter-erőd, az állami fegyvertár, a Tifft-hotel, az orvosi egyetem; a B.-creeknek kikötővé szélesített torkolatánál fekvő entrepotk, a Niagarán átvezető gyönyörü hid. Három nagy és több kisebb parkja szintén emeli szépségét. Kereskedelme sok vizi és vasutjánál fogva is igen élénk. Kikötőjében 1890. a külfölddel való kereskedés céljából 1936 hajó fordult meg 285.120 tonna tartalommal; a parti hajózás több mint 7 millió tonnát ölelt föl. B.-t 1801. hollandiak alapították Uj-Amsterdam néven; mai nevét 1808. óta viseli. 1813. az angolok egészen fölégették. 1820. a mai Queen City of the Lakesnek (a tavak királynőjének) még csak 2000 lak. volt. - 2. több county neve az Egyesült Államokban, még pedig Nebraskaban 5760 km. területtel, 7531 lak. és Wisconsinban 15.528 lak., B. főhelylyel.