Buenos-Ayres
Buenos-Ayres, 1. Argentina legdélibb tartománya, a Parana, a La Plata torkolata, az Atlanti-óceán, Cordoba tartomány és Viedma vagy Rio Negro meg General Acha, vagy Pampa territoriumok közt; 188,989 km2-nyi területtel s 850.000 lakossal. B. óriási, fátlan, számos lagunával borított síkság, a partokon homokdombok emelkednek; Délen van a Sierra de Vulcan és Tandil (300-340 méter és még tovább D-nek a Ventana hegytömeg (1000-1140 m.). Főfolyója a Rió Salado. Az éghajlat mérsékelt. A föld termékeny; nagyon sok a házi állat: szarvasmarha: 9 1/2 millió, ló: 1,8 millió, juh: 55 millió. Fővárosa: La Plata. - 2 Ciudad de la Nuestra Senora de B., Argentina köztársaság fővárosa, az e helyen 50 km. széles La Plata-torkolat D-i partján, a kormány, idegen követek, konzulok és egy érsek székhelye, 543.065 lak. B. utcái egészen egyenesek és derékszögben metszik egymást, ami a városnak bizonyos egyhanguságot kölcsönöz. 15, nagyobbára fákkal beültetett tere közül a kiválóbbak: a Plaza de la Victoria a hatalmas, párisi Madeleine-templom mintájára épült, 100 m. hosszu és 85 m. széles székesegyházzal és a Cabildoval (városház), a vele összeköttetésben álló Plaza 25. de Mayo, amelyen a szabadság szobrával ékesített obeliszk és a kormánypalota, a spanyolok régi Fuerte-ja áll: ezzel szemben látható San-Martin generálisnak érc lovagszobra. Jelentékeny épületek még a Teatro Colon és az országház. Kulturális intézetei közül kiválóbbak az 1824 alapított egyetem, három fakultással, felsőbb matematikai, fizikai, kémiai stb. tanszékekkel és közel 30.000 kötetből álló könyvtárral; természetrajzi muzeum, csillagvizsgáló, katonai, ipariskola, tengerészakadémia, 19 kórház, amelyek közt a legnagyobb a General de Hombres stb. A kereskedelem, bár Argentina pénzügyei még most is rendetlenek, igen élénk: 1889. 814 gőzhajó kereste fel csupán Európából; a kivitel legfontosabb cikkei: bőrök, gyapju, nyers és füstölt hús, és egyéb állati termékek, kukorica, buza és len; a bevitelé: fémek és fémáruk, pamut- és bőriparcikkek, papir és épületfa. B.-ból valami 7 vasuti vonal ágazik el; kikötőül a Riachuelo kis folyó torkolata és a várostól K-re fekvő Ensenada de Baragan szolgál. Rendes hajójáratokat tartanak fenn Buenos-Ayres-szel: Liverpool, Southampton, Glasgow, Havre, Hamburg, Bréma, Antwerpen, Amsterdam, Rotterdam, Bordeaux, Marseille, Genova és New-York. Végül nem kevésbbé élénk az összeköttetés Montevideóval, a Parana és Uruguay mellett és a braziliai tengerparti városokkal. A bevándorlók száma 1891. 28.266 volt, akik közt 15.511 Olaszországból és 263 az osztrák-magyar monarkiából jött. Látogatott kirándulóhely az 1 órányira fekvő Tigre, számos nyaralóval és buja növényzettel. Buenos-Ayrest 1535. dom Pedro de Mendoza alapította. 1776. az ugyanily nevü királyság székhelyévé lett. 1810. kitört benne a forradalom, amely a spanyol uralom megdöntésével végződött. 1852-60. külön államnak (Estado independiente de B.) volt fővárosa. Vidal: Picturesque illustrations of Buenos-Ayres (London 1870); Dorn: Die Seehäfen des Weltverkehrs (II. köt. (Bécs 1891).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
