Budai zsinat,
Budai zsinat, 1791 szept 14. nyilt meg s okt. 13. végződött, összesen tizenöt ülést tartott. Az 1790-91. XXVI. törvénycikk a protestáns egyházak vallásszabadságát - ha nem is teljes mértékben - biztosítván, ugy az ev., mint a ref, egyház sietett a kétegyház vezérférfiai által Pozsonyban tartott egyetemes értekezlet határozata szerint a királyi engedély megnyerése után zsinatot tartani, mely az egyházi kormányzás szervezetét a változott viszonyokhoz s a kor követelményeihez képest megállapítsa. A lutheránusok Pesten tartott zsinata egy időben nyilt meg a budai ref. zsinattal, melyen mint az előjelek után bizton várható volt, amind hatalmasabbá vált kiriárkia és a jóformán csak képzeletben élő hierárkia szelleme küzdött meg egymással. A küzdelem, mely a jogait e zsinat kebelén belül elég erélylyel védni nem biró papság részéről felette nagy hullámokat ugy sem verhetett, az erőszakos és különben is hatalmas világi elem javára dőlt el. Némelyek a lengyel disszidens egyháznak még nem egészen tiz évvel előbb alkotott, de tényleg már is hatályát vesztett törvénykönyvét törekedtek alapjául vétetni a zsinat tárgyalásainak. Őri Fülöp Gábor, sárospataki teol. tanár fordította e végett latinra s adta ki Pataki József, tiszáninneni főgondnok költségén a terjedelmes kódexet, melynek alapelvei azonban teljességgel nem voltak alkalmasak arra, hogy az önállóan és különleges viszonyok közt fejlődött magyar ref., sőt általában akármely protestáns egyházba átültettessenek. Alapeszméje, rendszere s több intézkedése a világiaktól uralt s csupán a világi elnök (előbb id. gr. Ráday Gedeon, majd gr. Teleki József) által vezetett zsinaton mindazáltal elfogadtatott. A zsinat üléseiből néhányat a formaságok és a Sinay ügye foglaltak el s igy voltaképen nem is értek rá a beható tanácskozásokra az egyes fontosabb kérdéseket illetőleg. Hiába volt a Tormásy János által vezetett papi elem minden ellenmondása, avagy tiltakozása: az uj egyházalkotmány, mely főleg a Domokos Lajos eszméi és tervei szerint épült fel, noha látszólag a zsinatpreszbiteri rendszer elveit, első sorban a paritást igyekezett megvalósítani, tényleg arra törekedett, hogy a lelkészek jogait csaknem teljesen átruházza a világiakra. A törvénykönyv öt szakaszra oszlik, melyekben az egyházkormányzás, az egyházi fegyelem, a házasság ügy, az iskolai szervezet és a vagyon-ügy van rendezve. Ám a zsinat müködésének ez az eredménye, melynek szinte egyetlen áldásos törekvését már a zsinati tárgyalások előkészítésében is, a luteránusokkal való szorosabb egyesülés módozatainak megállapítása képezte, soha törvényerőre nem emelkedett, amennyiben királyi szentesítést nem nyerhetett s igy az általa szervezett házassági törvényszékek is halva születtek. Némely más intézkedése ellenben konventi határozatok és kerületi statutumok utján később mégis megvalósult, de az egészet átható kiriarkikus szellem mellőzésével.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
