Budai, 1. (bátori) Gábor báró, jeles hadvezér, szül. Pesten 1764. s már kora ifjuságában az osztrák-magyar hadseregbe lépve, résztvett és kitünt az 1788-iki török s az 1794-iki francia hadjáratban, 1799. pedig Olaszországba küldetvén, több mint 10 várost és temérdek foglyot kerített hatalmába. A marengói ütközetben (1800 julius 14-én) súlyos sebet kapván, a harctérről visszavonult.
2. B. József, tanár, bölcsészeti iró, szül. Szegeden 1854 jan. 15. Iskoláit Győrött és Budapesten végezte, ugyanitt állt tanári vizsgálatot, s szerzett 1878. doktorátust. Egy ideig nevelő volt, mikor növendékével nagyobb utázasokat tett, bejárta nevezetesen Olaszországt. Újvidékre a gimnáziumhoz, majd 1883. a budai reáliskolához nevezték ki tanárnak. 1884. az Országos Magyar Iskola-egyesület titkára lett, s nagy tevékenységet fejt ki az egyesület ügyeiben. 1890. a tud. egyetemhez m. tanárnak habilitálták. 1885-86. a Magyar Philosophiai Szemlének egyik szerkesztője volt. Messze kiterjedő irodalmi munkássága a hirlapirodalom, a szakfolyóiratok többféle ágában oszlik meg, s ezek nagyobbrészt közművelődési és filozofiai tárgyakra vonatkoznak. Önálló művei: A bánsági német telepítvények és a Schulvereinok. Újvidék 1887; Az egyéni halhatatlanság. U. o. 1887; A positivismus nevelési rendszere. Budapest 1889; Giordano Bruno élete és bölcselete. U. o. 1889.
3. B. Mihály, a legrégibb hazai zeneszerzőnek mondható, a XIV. sz.-ban Erdélyben élt; művei közül csakis egy kézirata maradt fönn, mely a kat. szertartáshoz szükséges imákat és énekeket tartalmazza, s melyet a magyar nemzeti muzeumban őriznek.