Boglárkafélék
Boglárkafélék (növ., Ranunculaceae), a növényországnak, különösen a kétsziküeknek és sokanyásaknak egyik legnépesebb családja, ahová a legtöbb hazai mérges növényünk tartozik. Fűnemü, ritkán félig cserjésnövények, váltakozó ritkán átellenes (iszalag), a tövön többé-kevésbbé hüvelyező, gyakran szabdalt, pálhátlan levelekkel; 3-6 levelü kelyhök gyakran sziromnemü (szarkaláb); 4-15 szirmuk egy v. több körben helyezkedik el, gyakran apró marad, különböző mézfejtővé alakul (hunyor), több génusznak (iszalag, gólyahir, kökörcsin) nincs is szirma, hanem e helyett szines kelyhe van. A hímek szabadok, nagy és határozatlan számuak, csavarmentü vonal irányában sorakoznak a multabb virágtengelyen. A többnyire szintén számos, de egymástól szabadon levő magrejtő egy-egy levélkéből alakul s zárt szemgyümölcs v. egyrekeszü tűsző (hunyornemüek, bazsarózsanemüek), ritkábban egy vagy több magva bogyó (l. Békabogyó) lesz belőle. Minthogy a B. kelyhe és szirma körben, a hímje és termője pedig spirális (csavarmenetü) vonalban sorakozik egymás után, az ilyen virágot félig köröstervü (flos hemicyclicus) v. köröscsavaros virágnak mondjuk.
Egérfarkfű boglárkaféle megnyult virág tengelylyel (a).
A virág tengelyének megnyulását szépen látni az egérfarkon (l. az ábrát, a csúcson levő virágnak a hosszú (a) vége tulajdonképen a virágtengely apró szemgyümölcscsel tele). A B. fajainak száma mintegy 1200: az egész földkerekségen, de leginkább az északi földgömb és hidegebb tájain (tehát Európábani is bőven) terem. Említésre méltó génuszai a hunyor (Hallaborus), sisakvirág (Aconitum), szarkaláb (Delphinium), kökörcsin (Palsatilla), szellőrózsa (Anemone), basarózsa az Aquilegia, stb., melyeknek némely faja orvosi növény, de virágjok gyakorta teljesedvén, kedvelt kerti virágok is.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
