Baku,
Baku, 1. orosz kormányzóság a Kaspi-tenger és Kur folyók közt; nagyobbára nem független vagy persa fennhatóság alatt álló tartományokból (Talis, Sirván, Seki, Kuba khánságokból) keletkezett, amelyeket az 1813. gulisztáni szerződés biztosított Oroszország részére. 1867. ujra alakitották 1859-ig neve: Semakha volt). Határai: a Kaspitenger, Dagesztán, Persia és Jelizabetpol kormányzóság. Területe 35,300 km2 A Kaukázus középső lánca és ennek kiágazásai borítják; É-on és középsó részét; D-en a Mugan-steppe terül el; magasabb hegycsúcsok: a Salbruz, a Babadagh. vizei nagyobbára csak patakok. Klimája egyes részeiben a magasság szerint különböző Legmelegebb a Kur környéke. Termékek: buza, rozs, sáfrány, gyapot, különféle gyümölcsök, főképen szőllő Legtöbb jövedelmet a köolajforrások hajtanak. A (1885) 735.600 lakos. között legtöbb a siita mohammedánus, a persa, tatár és turkomán; továbbá örmény és orosz. A hat kerület: Baku, Kuba, Lenkoran, Semakha, Gokcsa és Dsavat.
3. B. Az ugyanilyen nevü kormányzóság és kerület főhelye az Apseron-félszigeten, a Kaspitenger partján; a Kaspi-tengeren a legfontosabb kereskedelmi és hadi kikötő; (1886) 45,679 lak., akik tatárok, örmények, persák, oroszok, stb., kiknek számát azonban az 1892-iki kolera nagyon megapasztotta. Amfiteátrum módjára épült, nagyobbára szük utcákkal, nagy bazárokkal, karavánszerájokkal, mecsetekkel, II. Abbasznak, az egykori khánnak, palotája romjaival, élénk kereskedéssel. A Kaszpi-tengeri orosz admiralitás székhelye; vasúti végpont. Kikötője É-i részén van a Fekete-város (Cernij-gorodl és ebben a petroleumipar középpontja. A nyers petroleumot föképen a 11-14 km.-re K-nek fekvő Balakhani és Szabuncsi, továbbá az 5 km: re Ny-nak fekvő Bibi Ejbat falvaknál merik; összesen mintegy (1881) 173 (190 m. mély) kútból. Az évi nafta-termelés. 1873. a monopolium megszüntetése óta rendkivül emelkedett; 1889. 206 millió pudot tett ki. A nyers petroleumot Szurekhani falun kivül főképen a Cernij-gorodban raffinálják és részint a Kaspi-tengeren, részint a vasúton szállitják el. (1889. közel 60 millió pudot.) Szurekhani falunál vannak a B.-i örök tüzek, a földből kiömlő éghető gázok (bányagáz (CH4), a tüzimádók szent helye; közelökben egy nagy tűzimádó-kolostor is épült, B. égő gázait már az ó-korban ismerték. A VIII. században az araboké, azntán a sirváni khánoké. a XVI. századtól kezdve pedig jobbára a persáké volt. 1723-ban az oroszok foglalták el; 1735-ben visszakerült a persákhoz; 1806 óta az oroszoké. L. Marvin, The region of the eternal fire stb. (London 1884.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
