Baktria
Baktria (Baktra v. Baktriane), az ókorban;az ind Kaukázus (Hindukus) Nyugati része, a Paropamizosz és az oxus folyó közti tartomány volt, mely ma Balkh nevet visel. A baktriaiak a persákkal és médokkal az indogermán néptörzs egyik ágát, az ari vagy persa ágat képezték s valószinüleg a zend nyelvet beszélték, melyet ez. okból ó-baktriai nyelvnek is neveztek. Az őskorban B., melynek legrégibb türténetét a rege homálya fedi, Zoroaszter, a nagy hitalapító és türvényhozó, müködésének volt szinhelye. A méd birodalommal együtt, melyhez később tartozott, Cirus alatt az általa alapított nagy persa birodalom része lett, minthogy a baktriaiak, Sogdiana és Margiana tőlük függö lakosaival együtt, önként elismerték Cirust uralkodójokul. B. már korán a műveltség székhelye és Baktra (a mai Balkh) nevü fővárosa Belső-ázsia kereskedésének fontos helye volt. N. Sándor a többi persa birodalommal a B:-i satrapiát is meghódította. 12 várost alapított benne és 14.000 görögöt hagyott vissza, kik e vidéken az uj civilizáció terjesztőivé lettek. N. Sándor halála után a Triparadiausban tartott gyülésen 321-ben Kr. e. Stazanor Soliból B: t és sogdianát is megkapta, azonban már I. Seleukus indiai badjárata alkalmával, 307. Kr. e., mindkét tartomány egyesíttetett a szir birodalommal. Ettől 255 körül II. Antiochus Theos alatt Theodotos vagy I Diodoros helytartó függetlenné tette magát. Ez ily módon görög birodalmat, az uj-baktriait, alapított Belső-Ázsiában, mely sokféle viszontagság dacára másfél századig állt fön. Euthydemos, aki II. Diodoros után következett, 220-190. N. Antiochus által India elleni hadjárata alkalmával legyőzetett, azonban az északi nomádok elleni védelmül, akik Sogdianában elterjedtek, a királyság birtokában hagyatott. Fia, Demetrius, és ennek utódja, Eukratides, megh. 147., a birodalmat délfelé a Paropamizuson tul terjesztették, és itt a Kabul és az Indus folyók körül a gürög uralum a parthok részéről fenyegető veszély dacára is föntartotta magát, miután a tulajdonképeni B. 139 körül I. Mithridates, a parthok királya által meghódíttatott és nemsokára (127) a szakok által elárasztatott. A görög uralmat az Indus körül 126 után különösen Menander erősítette meg és terjesztette. Halála után Hermaeos király uralkodása alatt 90 körül ismét ama szakok hatalmába került, kik ennek folytán az Indus hosszában a torkolatig ind-szcita birodalmat alapítottak. Az uj-baktriai birodalom történetéről hosszu ideig csak a régi irók irataiban voltak némi adatok találhatók, csak az utolsó évtizedekben vált lehetségessé, e birodalom történetéről biztosabb ismeretet szerezni azon nagyszámu görög-baktriai pénzekröl, melyek ind-szcita pénzekkel együtt Afganisztánban találtattak. E pénzek felvilágosítást adnak ama görög birodalom politikai és müvelődési történetéről és egyuttal több király névsorát is szolgáltatják. Eukratides pénzein jelentkezik elöször a görög mellett idegen nyelv is, mely a szanszkrit egyik tájszólásának bizonyul, betüi azonban feniciai eredetü abc-hez tartoznak. Az angol Prinsep fejtette meg ezen irás értelmét. (V. ö. Perry Gardner, The eoins of the Greek and Seythia kings of Bactria and India, London 1886. Stein, Zoroastrian deities on Indo-Scythian coins. u. o. 1886.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
