Baden,
Baden, 1. város és hires fürdőhely Bécs mellett az ugyanilyen nevü közigazgatási kerületnek (755 km2), főhelye Alsó-Ausztriában, a Schwechat völgy kijáratánál, Weikersdoffal együtt (1890) 13887 lak. Pompás villáinál, kertjeinél és szép környékénél fogva Ausztria legérdekesebb fürdőhelyeinek egyike. Jelentékenyebb épületei a városháza, a késő gót izlésü plébánia-templom gyógyháza, a Frauen, Herzogs, Antons és Theresienbad, a Weilburg, Albrecht főherceg palotája a Vilmos főherceg új villája. Összesen 13 hires (27-36° C.) gyógyforrással, a Schwechatvölgy mindkét oldalán. A főforrás (Römerquelle vagy Ursprung) a Kálváriahegy lábánál dolomitmész-sziklákban van, 45 lépés hosszu zárt folyosó vezet a tágas barlangba, ahol a karvastagságu vizsugár 6 m. mély üstből szökik föl; naponként 8700 hektoliter kénes vizet szolgáltat. Ezt főképen fürdésre használják közös fürdőkben; vannak azonban kádfürdők és uszófürdők is (1889. 15603 fürdővendég volt). Sétahelyek a szép kurpark (Grillparzer szobrával), a Kálváriahegy szép kilátással, a Doblhof és Sauerhof kert, a Weilburg körüli ültetvények stb. Hosszabb sétákra alkalmas helyek a Helenenthal, amely fölött vezet el a bécsi vizvezeték egy ivezete, a Krainerhütte, a Lindkogel v. vaskapu (830 m.) gyönyörü kilátással stb. Környékén emelkednek Rauheneck, Rauhenstein, Scharfeneck stb. romok. A hegyek lejtőin kitünő szőllőt termelnek. A város legvirágzóbb iparága a cseresznyefa-pipaszárak és szivarszipka-szárak készítése. B. azonkivül nagyon kedvelt nyaralóhelye a bécsieknek. A Herzogs és Antonsbad is be van fürdővendégek számára rendezve. A fürdőket már a rómaiak is ismerték, Aquae Pannoniae néven. Mátyás király Alsó-Ausztriával együtt B.-t is elfoglalta; 1529 és 1683. a törökök szállották meg. A XVIII. sz.-ban még láthatók voltak a római fürdők maradványai. L. Bersch, Der Kurort B. (Baden 1848); Czuberka Schwefelthermen zu B. (1882)
2. B. (Oberbadennek is hivják)Argau svájci kantonban az ugyanilyen kerület fővárosa a Limmat mellett, (1888) 3887 lak., pamutszövőkkel. Jelentős épületei: a XV. századból való városháza amelyben a spanyol örökösödési háborút befejező békét kötötték, plébánia-temploma, ahol 1526. Oecolampadius és Haller dr. Eckkel vallási vitába bocsátkoztak, a Limmaton átvezető födött hid, a Stein nevü vár romjai és végül a nagy fürdőépület, amelyben főképen a svájciak a 41°- 45°-os meleg forrásokat használják görvély, reumatizmus és különféle bőrbajok ellen. B.-t a rómaiak Aquae Helveticae néven ismerték. A középkorban itt állott a Habsburgok erős vára, amelyet a svájci szövetségesek 1415-ben elfoglaltak és leromboltak, 1780-ig Bern és Zürich kantonokhoz tartozott; 1883 óta Aargau része.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
