Baber

Full text search

Baber (Babar, «az oroszlán»), ázsiai hadvezérek és fejedelmek tiszteletneve. Két mongol uralkodó világtörténeti nevezetességre enlelkedett e név alatt: 1. B. Bin Baisankur (Abul Kazim Baber Behadur szultán, v. B. Mirza), Timur dédunokája, Baisankur fia vala; szül. 1438 febr. 14.. Sahroch apjának halála után (1446) Alla Eddovle és Mohammed testvérével harcolt a trónért. Ulug béget, Transoxánia tudós fejedelmét az Oxus mögé szorítá s Irak kivételével, melyet Dsehan sah a turkománok fejedelme elfoglalt, az egész birodalmat egyesíté hatalma alatt. Iszákossága következtében ifjan halt meg Thuszban (1456). kiskoru fia Mirza Mahmud sah a trónvillongások közepette nem tarthatta magát. - 2. B. Bin Omár sejk (Zehir Eddin Mohammed B. szultán), az első nagymogul, Omár seik fia, Timur sarja (a hatodik izben), szül. 1493 febr. 14., Ebuszaid apját 1494. követte Andidsan trónján, Fergana országában. Nagy hódításokat tett: elfoglalta Szamarkandot (1500), Kandahart, Gaznit és Kabult (1504) s átlépte az Indust (1519). A birodalmában kitört lázadás visszaszólítá, de hat évvel utóbb megujítá támadását a Pendsab ellen. Ellenségeit a panipati síkságon verte meg 1530 dec. 26., mire Delhi és Agra is hatalmába került. Megverte a racsputi fejedelmeket s hatalnát keleten Bengáliáig, nyugaton pedig Multanig terjesztette ki; megh. 1530 dec. 28. Az egész mohammedán világ legjelesebb uralkodója volt. Nemcsak kitünő hadvezér és kiváló államférfiu volt, hanem a tudományoknak és költeszetnek is barátja. életet és tetteit maga irta meg: Babernameh (Baber könyve) cimü művében tatár nyelven. Kiadta Ilminszki, Kazán 1857-ben; persa nyelvre fordította Abd ul Rahim; angolra Leyden és Erskine; franciára Pavet de Courteille, Par. 1871. ( V. ö. Caldecott, Life of Baber, London, 1844. Encyl. Britannica III. 178-179.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT