Auvergne
Auvergne (Monts d'-) (ejtsd: overny), hegység Franciaország középső részében. Alapja a Plateau Central gránitja, amelyből kiemelkednek bazaltból, trachitból vagy a ma kialudt vulkánok kitöréseinek anyagából álló csúcsai; vízválasztóul szolgál a Loire és Gironde közt. A Saint-Flourtól K-re fekvő Monchamp hágónál kezdődik és Ny-nak vonul a Plomb du Cantelig (1856 m.); itt van a vulkánikus hegység igazi csomója, ahonnan az egyes láncok és völgyek, mint a kerék küllői, mindenfelé szétágaznak. Egyik ág É. felé vonulván tavakkal tele szórt fensík utján a Puy de Sancyhoz (1887 m.), az A.-i hegyek legmagasabbikához csatlakozik, amely a Dore hegycsomóból nyúlik égnek. A Doreból a hegység K-ről ÉNy felé vonul és a Millevache-fensíkban végződik. A másik, a Monts Domes K-ről É felé húzódik 40 km.-re; ezen ismerhetők föl legtisztábban a vulkánikus kúpok; 80-at számláltak össze rajta, köztük a legmagasabb: a Puy de Dôme (1465 m.). - 2. Franciaország egykori tartománya, annak középső részeiben. Területe 17,000 km2 volt. Alsó- és Felső-A.-re oszlott: az előbbiből alakult Puy-de-Dôme. az utóbbiból Cantal és Haute-Loire département. A Limagne nevü termékeny síkságot leszámítva. hegyek takarták: a Torez és az A. Allier és Dordogne, meg ezek mellékfolyói öntözik. Az auvergneiek erős, józan, türelmes, takarékos, becsületes, de erőszakos és nyers emberek, akik különösen haragjukban kiszámíthatatlanok; földjüket szeretik s bár sokszor másutt kell kenyeröket keresniök, mindig azzal távoznak, hogy szülőföldjükre vissza fognak térni. A. nevét az avernektől kapta, akiknek fővárosát Gergoviának hivták s akik csaknem egész Galliát uralmuk alá hajtották. A rómaiak először 121-ben Kr. e. vivtak meg velük; Julius Caesar hosszasabb ellenállást követve, Vercingetorix vezérök legyőzése után 52-ben Kr. e. hajtotta hatalma alá; új fővárosuk Augusto-nemetum (Clermont) lett. 415-ben a nyugati gótok, 507-ben a frankok foglalták el. 603-ban önálló grófok uralma alatt állott; Kis-Pipin 768-ban ujra frank birtokká tette. VII. Lajos korában Guienne hercegeinek hódolt. A XII. században több részre oszlott; ezek: 1. az a.-i grófság, amelyet XIII. Lajos a francia koronához csatolt, de azután Bouillon grófjai birták 1781-ig; 2. Dauphiné d'A., melyet I. Ferenc vett el Bourbon connetabletól és XIII. Lajos adott Orleans hercegének; 3. Duchépairie d'A. 1360-ban alakult, I. Ferenc birtokaihoz csatolta, 1610. angoulémei Károly, IX. Károly törvénytelen fia kapta meg; 4. Comté de Clermont, 1552-ig a clermonti püspökök tulajdona. (V. ö.: Bielawski, Histoire du comté d'A.-Dufrénoy et Elie Beaumont, Mémoires sur les groupes du Cantal etc. Annales des mines. 1833.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
