Analfabéták
Analfabéták (gör., a. m. «az ábécét nem ismerők »), a törvénykezési nyelvben azok, kik az irásban vagy az olvasásban járatlanok, vagy pedig szellemi v. testi hiány folytán az írásban v. olvasásban akadályozvák; úgy szintén szerződő felek is, kik abban a nyelvben, melyben az okirát fogalmazandó, járatlanok. Az A. száma oly nemzeteknél, melyeknél az elemi iskolázás még nem hatotta át a népesség minden rétegét, igen fontos támpontot nyujt az illető nemzet művelődési fokának megitélésére. Az irnitudás ugyan még nem tekinthető a műveltség bizonyítékának, de mégis előföltétele; az irni nem tudás pedig határozott bizonyitéka a műveletlenségnek. Igy p. Európában legnagyobb az analfabetizmus Romániában, Szerbiában és Oroszországban, legkisebb Svájcban, Skandináviában és Németországban. Az analfabéták számát egészen nem lehet sehol sem eltüntetni, mert köztök vannak a hülyék és elmebetegek, valamint azok is, kik ez ügyességet idővel elfelejtették. Az A.-nak a népszámlálás alkalmával való összeirását csak a hatvanas évek végével hozták be; az 1872-iki, pétervári nemzetközi statisztikai kongresszus azt már a népszámlálások kötelező kérdőpontjai közé vette fel. A. alatt tulajdonképen azok volnának értendők, kik sem irni, sem olvasni nem tudnak; néha azonban azokat is értik e kifejezés alatt, akik ugyan irni nem, de olvasni tudnak («Szemialfabéták»). A statisztikai adatok három forrásból erednek: népszámlálásokból, esketési aláirásokból, ujoncok vizsgájából. A legjellemzőbbek a népszámlálási adatok, különösen, ha nem és kor szerint is részletezvék; a házasfelek statisztikája, kik az esketés alkalmával neveiket alá nem irhatták, az összes népességnek egy tekintélyes részét számon kivül hagyja, t. i. az anyagi helyzetük miatt házasságra lépni nem tudókat, akik közt pedig az A. száma mindig jóval nagyobb. Az A.-nak esketések alapján készített statisztikája, tehát mindig a valódinál kedvezőbb számokat ad. Némileg áll ez az ujoncok statisztikájáról is, különösen azért, mert az öregebbek közt rendszerint több az A.; e statisztika azonfelül csak egy nemről és ennek csak egy bizonyos korosztályáról nyujt felvilágosítást.
Népszámlálási eredmények. (Nem, kor, hitfelekezet, nemzetiség és foglalkozás szerint.) Ezek v. az összes, v. csak a tanköteles koron (6 éven, még helyesebben 10 éven) felül levő lakosságra vonatkoznak.
Ezer-ezer ember közt volt A. Továbbá az összlakosságból: Görögországban (72) 45.5, Portugálban (78) 82.5. A nők közt mindig több az irni-olvasni nem tudó; a felsorolt nemzetek közül csakis az észak-amerikai nők tesznek kivételt. Igy például tesz az analfabéták száma, az olasz férfiak közt 61%-ot, a nők közt 73.5%-ot, Franciaországban 35 és 40.6%-ot stb. A kor befolyása csak ritkán van kimutatva. Magyarországon p. (Horvátországgal együtt) így alakulnak a viszonyok: Az A. száma (1881):
Nálunk tehát, az elemi tanítás terjedése következtében, amint az öregektől a fiatalok felé haladunk, mindig fogy az A. száma. Ugyancsak Magyarország népszámlálása igen érdekes felvilágosítást nyujt a műveltségi foknak a hitfelekezettől és a nemzetiségtől való függése felől. Legtöbb A. találtatik ugyanis a görög katolikusoknál és a görög keletieknél, az oláhoknál és a ruténeknél; legkevesebb az ágostaiaknál és a zsidóknál; a németeknél és magyaroknál t. i. száz-száz hét éven felül levő egyén közt volt A.:
Hitfelekezet szerint (Szt.-István k. országaiban).
Nemzetiség szerint (anyaországban)
Cigányainknál száz közül alig akad egy, aki irni-olvasni tud. Említést érdemel az a tapasztalat is, hogy a fővárosi lakosság körében a legkevesebb A. a külföldiek közt van ugyan, de a magyar és az osztrák származásnak összehasonlításánál emezek vannak hátrányban.
A foglalkozás és műveltség közt levő összefüggésről alig birunk más adatokkal, mint amelyeket a fővárosi statisztikai hivatal Budapestről közzétett. E szerint még tiz évvel ezelőtt az ipar és kereskedelem után élő férfiak közül egy erős tizedrész volt A., most már alig akad ilyen; az őstermelésnél 27% volt az A., most feleannyi. Az iparosok közt legmüveletlenebbeknek mutatkoznak a kőmivesek, ácsok, mészárosok és pékek, valamint a hajógyárakban alkalmazottak. A napszámosok közt 50% tud irni. A nők által ütött foglalkozások közt legműveletlenebbeknek találjuk a napszámosnőket, kik közt csak 41% (előbb 25%) tud irni, a mosónők 47, a szakácsok és kofák mintegy 60% irnitudóval, míg a nőcselédek közt ezek száma már 73%-re rug.
Esküvő párok névaláirása. (Az aláirást csak az alábbi országokban követelik.) Az A. ez a statisztikája hosszu évek sorára nyulván vissza, egyuttal lehetővé teszi, hogy az elemi műveltség haladását felismerjük. Száz-száz esküvő fél közül nem tudta a nevét aláirni:
Ezek az adatok világosan mutatják, mily gyors léptekkel halad az elemi műveltség - Románia kivételével - minden évtizedben, egyuttal arról is tévén tanuságot, hogy a nők közt a haladás lassabb
Ujoncok statisztikája. Száz-száz ujonc közt volt A. az 1881-dik évben (nagyságszerinti sorrendben). 1. Württemberg 0.02, 2. Baden 0.09, 3. Bajorország 0.29, 4. Dánia 0.36, 5. Svédország 0.39, 6. Német birodalom (egészben) 1.59, 7. Elszasz-Lotharingia 2.24, 8. Poroszország 2.33, 9. Svájc 2.50, 10. Németalföld 10.4, 11. Franciaország 14.91, 12. Belgium 15.99, 13. Ausztria 38.9, 14. Olaszország 47.74, 15. Magyarország 50.8, 16. Oroszország 79.04, 17. Szerbia 79.31. A legujabb (1889-iki) eredmények szerint: Svédország (85) 0.3, Németország (88/9) 0.6, Poroszország (60/1) 0.8, Svájc (88) 1.1, Dánia (90.1) 2.-, Németalföld (89) 7.2, Ausztria (90) 23.6, Magyarország (90) 34.-, Olaszország (89) 42.-, Oroszország (87) 70.81.
Összefoglalván a három forrásbeli, nem éppen mindig összhangzó adatokat, Európának és az Egyesült-Államoknak államait az elemi művelődés foka szerint a következő 4 csoportba állíthatnók: 1. legműveltebb államok (legfeljebb 21/2% A.-val a 6-20 évesek közt): Németország, Finnország, Elszász-Lotharingia; 2. művelt államok (6-13%-kal): Skócia, Északamerika fehér lakossága, Németalföld, Anglia; 3. haladó államok (15 -50%-kal): Franciaország, Belgium, Irország, Ausztria, Magyarország, Olaszország. 4. Hátramaradó államok: Spanyolország, Északamerika fekete lakossága, Portugál, Oroszország, Szerbia, Románia.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
