Adorján
Adorján (Hadrián, Adrián) néven 6 pápát számlál a kat. egyház. 1. I. Adorján, római születésü. Megválasztatott 772-ben, majd 24 évig uralkodott. Nagy Károly benső barátja volt. Dezső longobard királytól megtámadva és Rómában ostrom alá fogva, A. Károly frank királyt hivta segítségül, ki 773-ban nagy hadsereggel meg is jelent, a longobard birodalmat megdöntötte, a már apja, Pipin által a pápának tett adományokat megerősítette, sőt ujabbakkal megnövesztette s így az egyházi államot tulajdonképen megalapította (774). A. és Nagy Károly szt. Péter holtteste fölött örök barátságot esküdtek egymásnak és Nagy Károly tiszteletére nagy és fényes ünnepeket rendeztek. Két évvel később (7 7 6) másodszor jelent meg Italiában, hogy a pápát ellenségei, a nápolyi és beneventi hercegek, Leo ravennai érsek stb. ellen megoltalmazza. Harmadizben 781-ben látogatta meg Nagy Károly A. pápát. Nemsokára ezután Iréne gör. császárnő felszólította A.-t, hogy vele együtt a keleti birodalomban a képek tisztelete felett dühöngő viszálkodás megszüntetésére zsinatot hivjon össze. A. szivesen engedett, követeket küldött a zsinatba (II. nicaeai, 787. évben) és megerősítette a zsinat határozatalt. Ugyanez évben N. Károly negyedszer jött Rómába és jóllehet később a niceai zsinat határozatai ellen tiltakozott, ez a barátságot közte és a pápa között legkevésbbé sem zavarta meg, sőt a pápa 795-ben bekövetkezett halálát úgy megsiratta, mintha fivére hunyt volna el; latinsirverset is készített neki, mely a leguabb időkig látható volt. Megjegyzendő még, hogy Adorján alatt keletkeztek az adoptiánusok (l. o.), és hogy I. Adorján ama pápák közé tartozik, kiknek Róma önállósága és a pápaság fény e legtöbbet köszönhet.
2. II. A., Szent, római születésü, 867-ben választatott meg, 4 évig kormányozta az egyházat. Kiváló erényeiért két izben kinálták meg a pápai méltósággal, de mindig visszautasította, s harmad izben is (már 75 éves volt) az egyhangu választás mellett csak a nép lelkesedése birta őt az elfogadásra: II. Adorján L Miklós utóda lévén, a II. Lotharral való harcot (a keresztény házassági jog megsértése miatt) örökölte tőle. Lothartól megcsalatva, Adorján felmentette őt az egyházi átok alól és megáldoztatta, miután ez esküvel fogadta, hogy Waldradával érintkezésben nem áll. Midőn azonban Lothar ezután hirtelen meghalt (869), büntetésnek tartották ezt hazugságáért, és a pápa tekintélye ez állítólagos istenitélet folytán nagyban emelkedett. Valóban pápához méltóan viselte magát II. Adorján a Karolingiak vitájában is Lotharingiáért, midőn ez II. Lothar halála folytán megüresedett. Nyiltan és hatalmasan emelte fel szavát II. Lajos törvényszerü örökös mellett, kitől nagybátyjai, Kopasz Károly és Német Lajos az örökséget erőszakosan elrabolták. Hinkmar reimsi érsekkel szemben is igyekezett a pápai főhatóságot és nevezetesen azt a tételt megvédelmezni, hogy a püspököt nem a tartományi zsinat, hanem csak a pápa teheti le. E vita befejezését azonban nem érte meg. II. A. pápasága alá esik a Photiusszal (l. o.) vívott nagy harc. Emlékezésnapján julius 8-án II. Adorján meghalt 872-ben.
3. III. A., Szent, római, 884-ben megválasztva, csak 1 évig és 4 hónapig ült a pápai széken. A küzdelem Photiusszal tovább folyt alatta. III. A. azzal a tervvel foglalkozott, hogy arra az esetre, ha Vastag Károly fiutód nélkül halna meg, Olaszország nagyjai közül külön olasz királyt válasszon. Azonban még Károly előtt halt meg 885 jul. 8-án, Wormsba utaztában, hol Károly birodalmi gyülést akart tartani. Emlékezésnapja julius 8-án van.
4. IV. A., angol, neve Breakspeare Miklós, pápa 1154-től 1159-ig. Meghalt, 1159 szept. 1-én. Mint koldus jött az Avignon mellett levő szt, Rufus kolostorba, ahol szolgának vettek fel. Azután ugyanott szerzetestestvér, később a kolostornak apátja lett. Midőn szerzetesei szigora miatt őt III. Jenő pápánál bevádolták. ez őt, a szerzetesek jobb életmódja körül való törekvéseit becsülve, bibornokká nevezte ki s mint pápai követet Norvégiába küldte. Nemsokára, 1154-ben, pápává választották s mint ilyen vivta az ismeretes harcot I. (rőtszakállu) Frigyessel (l. o.). I. Vilmos szicilíai királylyal is volt küzdelme, kit arra kényszerített, hogy országát pápai hűbérnek ismerje el. Rómában ezenkivül bresciai Arnold lépett fel a pápa világi hatalma ellen. Adorján, miután a római előkelők is Arnoldhoz szítottak, Rómát egyházi tilalom alá vetette. Arnold szökni akart, de L Frigyes kezeibe esett, ki őt a hatalmas pápának kiszolgáltatta, Adorján pedig mint eretneket megégettette.
5. V. A. a genuai Fiesco nemzetségből, IV. Ince pápa rokona, betegen ült a pápai székbe és már 38 nap mulva meghalt.
6. VI. A., utrechti kézműves fia, tanár lett a löweni egyetemen, 1507-ben L Miksa császár unokájának, a későbbi V. Károlynak tanítója, ki őt 1515-ben Castiliába küldte, hogy Katolikus Ferdinand halálakor az országot birtokba vegye. Mikor Ferdinand 1516 jan. 23-án meghalt és Ximenes toledói érsek, Ferdinand végrendelete szerint Károly megérkeztéig a kormányzást át akarta venni, A. egy, Károly által aláirt okmánynyal lépett elő, melyben ő volt regenssé kinevezve. A viszály kikerülhetetlen volt. A jogtudósok Ximenes mellett nyliatkozván, Károly úgy döntött, hogy Ximenes mint kormányzó, A. mint Károly követe tekintessék, ki nemsokára tortosai püspök és arragoniai főinquizitor lett, 1517-ben bibornok, később Ximenes halála után birodalmi kormányzó. 1522-ben Károly befolyásával pápává választották. Mint ilyen, egyes visszaélések megszüntetésével vélt a reformációnak gátat vethetni, azt hivén, hogy a lutheránus dogmatikát senki komolyan nem veheti, csak ellenzékieskedésből némely visszaélés miatt védelmezik, és ha ezek eltávolíttatnak, a lutheránusok feladják tanaikat. De ebben csalódott, a dolgot különben is felületesen fogta fel, s minden törekvése dugába dőlt. 11/2 évi kormányzása után. meghalt 1523 szept. 14-én. Tudós, jámbor és erényes férfiu volt, de a bonyodalmak elhárítására nem termett, azért nem is szerették, legkevésbbé a rómaiak. Sirversét maga irta: Adrianus VI hic situs est, qui nihil sibi infelicius in vita, quam quod imperaret, duxit.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
