Adóegység,
Adóegység, az adótárgynak mérték, pénzérték vagy darabszám szerint meghatározott az a része, amelyhez a törvény az adótételt mint hányadot viszonyítja. Ennélfogva az adózó annyiszor fizeti a birtokában levő adótárgy után az adótételt, a hány adóegység az adótárgyban előfordul. Az adóegység az adótárgyak szerint változik. A fejadónál, mely az adótárgyat az adóalannyal egyesíti, a személy az adóegység; a hozadéki adóknál részint a hozadéknak valutapénzben kifejezett bizonyos része (p. 100 frt), részint mértékegység (p. a földadónál a térmérték, egy hold vagy egy hektár; a házadónál a lakrészek köbtartalma), részint (p. a forgalmi érték nyomán kivetett földadónál), vagyonegység; a jövedelmi adónál a jövedelemnek pénzben kifejezett bizonyos része; a vagyonadónál a vagyonérték meghatározott része; a fogyasz tási adóknál majd mértékegység (p. a dohány-, só-, hús-, cukoradónál v. a súlyvámoknál 100 kg.; a szeszes italokra rótt adóknál 1 hektoliter), majd értékegység (pl. a lakásadónál a bérérték egysége, az értékvámoknál a vámköteles áru értékének egysége), majd pedig darabszám (p. a fényüzési adóknál, bizonyos specifikus vámoknál v . a húsadónál); a forgalmi adóknál részint értékegység, részint darabszám az adóegység. Oly adótárgyakra vetett némely fogyasztási adónál, amelyeknek nagyon eltérő minőségü fajai vannak, a mértékv. darabegységen kivül minőségi egységek is használatban vannak. Ily minőségi egységek: a szeszadónál a szesztartalomnak, a söradónál az édességtartalomnak foka, a dohányadónál a dohány finomabb v. közönséges minősége, az ásványolajadónál a sűrüségi fok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
