Adams
Adams (ejtsd: eddemsz), 1. Samu, amerikai államférfiu, szül. Bostonban 1722 szept. 27.; megh. Bostonban 1803 okt. 2. A. mint kereskedő az angol bélyegadó miatt nagy kárt vallott; ez okból választatta meg magát a törvényhozó testület tagjává Massachusettsben (1765), mely minőségben minduntalan kikelt Anglia ellen. Mint kongreszszusi képviselő (1774) a függetlenség kinyilvánítása mellett buzgólkodott. Becsülettel, önzetlenül és fáradhatatlanul működött hazája felszabadítása érdekében. 1789-97-ig Massachusetts kormányzója volt. V. ö.: Wels, Life and public services of Samuel A. (Bost. 1865, 3 köt.); .Morse, Samuel A. (u. o. 1884); Hosmer is megirta életrajzát (Boston 1884).
2. A. John, az észak-amerikai unió második elnöke, szül. Braintreeben, Massachusetts államban, 1735 okt. 19-én, megh. 1826 jul. 4. Angol puritán családból származott, mely 1640-ben vándorolt ki Amerikába. lrataiban a gyarmatok jogait melegséggel és szakismerettel védelmezte. Tagja volt az 1774-iki első philadelphiai kongresszusnak s jelentékeny része volt az 1876 julius 4-iki függetlenségi nyilatkozatban. Mint a kongresszus meghatalmazottja Párisban járt 1778/79-ben; azután Hollandban volt követ. 1782-ben ujra Párisba jött, ahol Franklin, Jefferson, Jay és Laurens közreműködésével az 1783 szept. 3-iki békét megkötötte Angolországgal, 1785-ben pedig Poroszországgal kötött politikai és kereskedelmi szerződést. 1785-88. londoni követ volt s visszatérte után nyolc éven át a köztársaság alelnöke Washington oldala mellett. 1797-1801. a köztársaság elnöke lett, de mivel nem szövetkezett a franciákkal, elvesztette népszerűségét és 1801-ben Jefferson-nal szemben kilenc szavazattal megbukott, mire a politikai élettől visszavonult. Iratai közül különösen kiemelendő a: Defence of the constitution and government of the United States (1787, 3 köt.). Összes műveit unokája, A. Charles Francis adta ki (NewYork és Boston 1851-56., 12 köt.). V. ö.: J. Q. és C. F. Adams, Life of John A. (Bost. 1871, 2 k), Morse, John A (u. o. 1884).
3. A. John Quincy, az Egyesült-Államok hatodik elnöke, az előbbinek fia, szül. Braintreeben 1767 jul. 11., megh. 1848 február 23. Apját 1778. Franciaországba, Hollandiába és Angolországba kisérte. Tanulmányait a Harvard-kollégiumban végezte Cambridgeben (1788). 1794. haagi, 1797. pedig berlini követ volt. Jefferson elnöksége alatt visszahívták. 1803-ban az unio szenátusába választották s 1809-ben pétervári követté lett. Államtitkár 1817-ben és a köztársaságnak elnöke 1825-ben. Mivel a védvámpolitikának hive volt, a rabszolgaságnak pedig ellensége, a déli államok képviselői hevesen megtámadták. Külpolitikája szerencsétlen volt. Az uj választás alkalmával Jacksonnal szemben megbukott (1828). Műveit l. alább.
4. A. Charles Francis, északamerikai államférfiu, az előbbinek fia, szül. Bostonban 1807 aug. 18., megh. New-Yorkban 1886 nov. 21. Cambridgeben tanult. 1859-ben Massachusetts képviselője s 1861-ben londoni követté lett. A polgárháboru alatt (1861-65) nagy tapintatot és ügyességet tanusított s megakadályozta a szakadást Angolország és az Egyesült-Államok között. 1871-72. tagja volt a genfi bizottságnak, mely az Alabama-viszályt elintézte. Kiadta nagyapja hátrahagyott iratalt: John Adams' letters to his wife (Bost. 1841, 2 k.); Life and works of John Adams (u. o. 1856, 12 köt.) és a: Memoirs of John Quincy Adams(Philadelphia 1874-77, 12 kötet). - Fia Charles Francis A. (szül. 1835 máj. 27.) igen jeles művet irt az amerikai vasutakról (Railroads. Their origin and problems, 2. kiad. 1880).
5. A. William, egyike Anglia legjelentékenyebb íróinak, született 1814., meghalt 1848.; teologiai kiképeztetését Oxfordban nyerte, ahol vikárius lett. Nevét «Sacred allegories»-ei tették ismertté, melyek kisebb aszkétikus iratait tartalmazzák(több kiadást ért, utoljára London 1883, 4 köt.). Az utóbbiak közül kiváló tetszésben részesültek a következők: « Shadow of the cross», « Warnings of the holy Week» és «Cherry-Stones».
6. A. John Cough, csillagász, született Laneastben Launceston mellett Cornwallisban 1819 jun. 5., megh. 1892 jan. 20. Előbb mezőgazdászattal foglalkozott, aztán Cambridgeban tanult; 1858-ban a cambridgei egyetemen a csillagászat tanárává lett. Az Uranus bolygó mozgásában észlelt rendellenességekből már Leverrier előtt kiszámította egy addig ismeretlen uj bolygó pályáját és tömegét, mely bolygó felfedezése után a Neptun nevet kapta. Erre vonatkozó dolgozata «An explanation of the observed Irregularities in the motion of Uranus» (Mem. Astron. Soc. 1847. Vol. XVI) c. alatt jelent meg. A. a londoni Royal-Soc. tagja és az Astronomical Soc. elnöke volt.
7. A. Charles Kendall, északamerikai történetiró, szül. Derbyben 1835. 1867 óta a michigani egyetemen a történelem tanára. Kiválóbb művei: «Democracy and monarchy in France» (New-York 1874; németül Stuttg. 1875); «The relations of higher education to national prosperity» (1877); «Manual of historical literature» (1882).
8. A. Herbert Baxter, amerikai történetiró, szül. Amherst mellett (Massachusetts) 1850 ápr. 16. Tanulmányait a heidelbergi egyetemen végezte (1872-75), ahol tudorrá is avatták. 1882 óta a történelem tanára Baltimoréban a Hopkins-egyetemen és titkára az amerikai történeti társaságnak. Művei: «The Germanic origin of the New England towns»; «Saxon tithing-men in America»; «Norman constables in America» (összegyüjtve: John Hopkins University studies in historical and political science», Baltimore 1882-86, 4 kötet); « Contributions to the educational history of the United States»; «The study of history in American colleges and universities» (1887); «Jefferson and higher education in Virginia». «History of cooperation in the United States» (1888) stb.
- 9. A., kapitány; merész és tapasztalt cethalász. A Baffin-öbölben jártában 1872-ben az Admiralty lnlet és Eclipsesund nevü bejáratokat, 1873-ban Alb. Hast. Markham angol tengerésztiszttel a Prince Regents Inlet bejáratot vizsgálta meg a Fury öbölig. Ő hozta vissza Skótországba 1873. a Polaris-expedició embereinek egy részét, köztük Besselst.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
