Achilleus
Achilleus (latinosan Achilles), a görögség legünnepeltebb nemzeti hérosza, Péleus és Thetis néreida fia (Péleidés), Aiakos unokája (Aiakidés). Homéros Iliaszának főhősévé tette, a költeményben Trója előtt való hadállomásozásának azt a szakaszát énekli meg, melybe az Agamemnónnal való összezördülése és a Hektór kezétöl elesett Patroklos halálát boszuló harca esik. Mivel Agamemnón elvette tőle Briséist, kedvesét, A. elkeseredésében kijelentette, hogy nem harcol a trójaiak ellen, sőt anyjával rávéteti Zeust arra az igéretre is, hogy mindaddig, mig a harcba nem elegyedik, a trójaiak az achajokat vissza fogják szorítani. S csak midőn a szorongatott achajok védelmére siető barátja, Patroklos is elesik, jelenik meg ismét pusztítva és öldökölve a csatatéren. Homérosnál ő a görög hősnek tökéletesített tipusa. Szép, bátor és erős, lázasan szeret és szenvedélyesen, irgalmatlanul gyűlöl. Ha haragja lelohadt, nemes és méltányos. A homérosi mondát a legkisebb részleteiben is kikerekítették a későbbi görög meg római költők. Szerintök Thetis kérői kezdetben Zeus és Poseidón voltak, de mivel a néreida megjósolta vala nekik, hogy gyermekök hatalmasabb leend apjánál, a két nagyisten őt Péleussal, a mirmidónok fejedelmével házasítja össze. Az ujszülött A.-t anyja a Styx vizébe mártja, hogy meg nem sebezhetővé tegye. Lábanak ama sarkán azonban, melynél fogva anyja a vizbe merítgette, megsebesíthető maradt. Tanítója Cheirón kentauros, ki őt a fegyverforgatásra és zenére oktatja. Mivel Péleusnak megjövendölték volt, hogy fia életének virágában Trója előtt fog meghalni, az aggódó apa a gyermek-ifjut Skyros szigetére, Lykomédés királyhoz küldi, ki őt leányai társaságában nevelteti. De a trójai háboru kitörése alkalmával Odysseus, Phoinix és Nestór ottlétét kitudakolják és magukkal viszik, mert Kalchás elöre jósolta volt, hogy A. nélkül Tróját soha be nem veszik. A háboru első kilenc évében főleg a trójai környék helységeit pusztítja, földulja Lesbost, Lyrnéssost, Abydost és többet. Hektór megölése után megöli még a trójaiak segítségére sietö amazónt, Penthesileiát és Memnónt is, mig végre, Apollón Paris képében őt sarkán meglőve leteríti.
Achilleus feje egy pompéji falfestményen.
A hős tetemét a hadsereg hangos jajkiáltások között máglyára teszi, a muzsákkal együtt busongó Thetis pedig a halott hamvait elviszi Leuké-be, a boldogok szigetére, hol A. Helenával együtt ujabb, boldog életet él. (L. még Neoptolemos alatt.) Tisztelték különösen a Feketetenger egész nyugati és északnyugati partvidékén, kiváltképen pedig a Borysthenes torkolata táján. Nevét régi és ujabb etimologusok különfélekép magyarázták, de a legtöbb abban egyezik meg, hogy a név folyamistent jelent s hogy a szóban ugyanaz a gyök rejlik, mely a latin aqua (= viz) és Achelóos (l. ezt) szókban van meg, habár ennek Curtius (Grundzüge der griech. Etym. 5. kiad. 119. l.) határozottan ellene mond, egyuttal igen tanulságosan fejtegetvén, mily megbizhatatlan kalauz az etimologia különösen a mitologiai nevek magyarázatában. Az A. név sokféle lehetséges magyarázatai is mind annak a törekvésnek köszönhetik létüket, hogy az illető mitosz-fejtegető a maga egyoldalu elméletéhez képest már előre megállapított oly jelentést kénytelen a hős nevéből kiokoskodni, amely ez elméletét lehetőleg támogassa. E körülmény tetemesen leszállítja az A. egyéb indogermán hősmondákban fellelhető állitólagos testvéreit vagy rokonait, illetőleg megkockáztatott többrendbeli egybevetéseket is, melyek jobbára azzal árulják el csekély megbizhatóságukat, hogy egymásnak merőben ellentmondanak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
