Abrudbánya
Abrudbánya (Gross-Schlatten, Altenburg, oláh. Abrudu, lat. Auraria major), rend. tanácsu bányaváros Alsó-Fehér vm.-ben, az Abrud völgyében a Stur hegy aljában, táviróval és postával, (1891) 2992 magyar és oláh lak. Van benne járásbiróság, telekkönyvi hatóság, bánya- és aranybeváltóhivatal, bányabiztosság, templom, kaszinó, takarékpénztár, bányászsegélyző egyesület, sok csinos (egyemeletes) ház. Helyén már a rómaiak idejében város feküdt s a procurator aurariorum is a mai Abrudbányán székelt. Az erdélyi aranyművelés középpontja, bányászata tulajdonkép Verespatak és Korna hegyeiben foly, Zalatna, Topánfalva és Verespatak falvak körül. A bányák évenkint 1070 kg. aranyat adnak. Az Árpádok alatt a gyulafehérvári püspökséghez tartozott; bányászai szász telepesek voltak. 1848 máj. 9-én a várost Janku oláhai kifosztották, felégették, a magyar lakosságot pedig felkoncolták. 1784 nov. 7. Kloska és Hora bandái csináltak benne vérfürdőt. A. irodalomtörténeti szempontból is megemlítendő, amennyiben ott a sz.-fehérvári születésü abrudbányai unitárius papnak, Karádi Pálnak, már 1569. nyomdája volt, melynek egyetlen ismert terméke a «Comoedia Balassi Mennihart arultatasarol, melliel el szakada az Magyar Orszagi masodik valaztot Ianus kiraltul» c. munka.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
