Abd ul Aziz,
Abd ul Aziz, török szultán, szül. 1830., megh. 1876. Bátyja Abdul Medsid halála. után, 1861-ben tépett a trónra. A régi szokás ellenére nem ölette meg elődjének fiait és annyiban is szakított az oszmán hagyománynyal, amennyiben saját, azoknál sokkal fiatalabb fiát, Izzeddint szánta utódjául. Mint uralkodó nem igazolta a belé helyezett várakozásokat. Tanácsában és palotájában élesen állottak egymással szemben az ó-török és a nyugathoz hajló uj-török párt; kormánya majd angol, majd orosz befolyás alá jutott, anélkül, hogy ő erélyesen irányt birt volna szabni. Utazása Párisba 1867-ben nem jelölte a reformok kezdetét, mint remélték, hanem a szultán különben is erős tékozlási hajlamának fokozása által még hozzájárult az állam pénzügyi bukásához. Sem a közigazgatás, sem a keresztények és mohammedánok közt való viszony nem javult, az állam már nem birta fizetni adósságainak kamatait és a helyzet annál veszedelmesebb lett, mert még a hadügy és tengerészet terén is, mire A. sok gondot és költséget fordított, csakis külső volt az eredmény. Az 1868-iki krétai, majd az 1875-iki boszniai és hercegovinai lázadás világosan mutatták a birodalom gyöngeségét. Mindenütt anarchia volt, a szultán pedig egészen Ignatjevnek, az orosz követnek befolyása alá jutott. A török hazafias párt csak a szultán bukásában látta az üdvöt és miután a szofták felkelése 1876 május 11-én uj kormány kinevezésére birta A.- t, magok e kormány fejei május 30-án lemondásra kényszerítették őt és öcscsét Muradot kiáltották ki utódjának. A szerencsétlen A. néhány nap mulva, mint akkor állították, maga vetett véget életének. Öt évvel később Midhát és Nuri pasákat a rajta elkövetett gyilkosság miatt halálra itélték, de nem végezték ki, hanem Arábiába száműzték.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
