ZÁP, (1)
ZÁP, (1) fn. tt. záp-ot, harm. szr. ~ja. 1) A keréknek küllője, vagyis fentője, sugara, melynek egyik vége a kerékagyba, másik a keréktalpba megyen. 2) A szekéroldalnak, vagy létrának szélesebb lapos foga, milyen rendesen a két végen és közepett szokott lenni. 3) Az emberek és több állatnemek szájában az őrlő fogak, mint a többinél erősebbek. 4) A hajósoknál vas v. fapeczek, csap, melylyel a járgányt v. egyéb tekerőt a visszaforgástól föl lehet tartóztatni.
E szó a záp melléknévvel semmi fogalmi rokonságban nincs. Különben V. ö. CSAP, és CSÁP. Vámbéry Á. szerént az oszmanli sap (szap) am. valamely testnek töve, markolata, alsó vastag része.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
