ÜDVÖZ
ÜDVÖZ, (üd-v-öz) mn. tt. üdvöz-t, v. ~et. tb. ~ek. Ezen szó csak a köszöntő szólitásokban divatozik: üdvöz légy (salve, ave), üdvözek legyetek! Értelme: üdvös, üdvben részes, áldott, szerencsés. Ily áldásokat, és szerencsemondatokat foglal magában az ismeretes angyali üdvözlet. Azon kevés melléknevek egyike, melyek a rendes as, os, es, ös helyett az ez képzővel alakulnak, mint száraz, igaz, nehez; ide tartoznak a hasonló kopasz, csupasz, dobasz, horpasz is. Valamint: az igaz és nehez törzsekből lett igazol, nehezel, igazúl, nehezűl, igazít, nehezít, úgy az üdvöz-ből üdvözöl, üdvözűl, üdvözít. „Üdvöz légy Mária, vagy malaszttal teljes. Úr vagyon teveled.“ (Münch. cod. Lukács. I.) „Üdvöz légy, áldott légy, boldogságos szüz Mária.“ (Egyházi ének).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
