OKOL
OKOL, (ok-ol) áth. m. okol-t. Valaki, vagy valami felől azt vallja, azt állítja, hogy bizonyos hibának, bünnek, rosznak oka, vagyis azon okot, mely valamely roszat létre hozott, ráhárítja. A gyermekek neveletlenségeért a szüléket okolni. Engem ne okolj, mert mitsem tudok benne. Magadat okold, ha pazarlásod miatt tönkre jutottál. Elkésése miatt a rosz időt, és járhatlan utat okolja. Különböztetésül V. ö. OKOZ. Megokol öszvetételt l. OKLIK alatt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
