MÉLY
MÉLY, mr. tt. mély-et. 1) Ami bizonyos fölvett lapályhoz képest a föld középpontja felé alámegy, alányilik; ellentéte magas, csekély, lapos, igenyes. Mély tenger, folyó, tó. Mély bánya, akna, kút, gödör, árok. Mély fekvésü vidék, völgy. Mély alapot vetni a háznak. Három lábnyi mély gödröt, tiz ölnyi mély kutat ásni. 2) Ami bizonyos külponttól meszsze bemegy, benyúlik. Mély ház, mely meszsze befelé nyúlik. Mély erdő. Mély zseb, mély seb. Mély távolság. Edényekről szólva, am. magas öblü. Mély tál, mély kád, mély válu stb. 3) Átv. ért. ami erkölcsileg bizonyos magasságról alászáll, lebocsátkozik. Mély tisztelet, alázat. Mély hódolat. Kesergő indulatokra vonatkozólag am. igen elmerült, egészen leverő. Mély bánat, mély fájdalom, mély keserv, mély sohajtás, mély érzés, mély gyász, mély szomorúság. Mondatik álomról is, melyből fölébredni nehéz. Mély álomba merülni. Mákony által mély álmot ereszteni valakire. Mély lélekzetet venni, am. a mellüregnek fenekéről nehezen színi föl a levegőt. Az elme munkálatait illetőleg am. alapos, a dolgok végső okai és elvei körül járó, azokra viszszamenő. Mély ész, mély gondolatok, mély fontolgatás, mély értelem, mély isméretek. Néha am. igen elrejtett, beláthatatlan. Mély titok. Isteni mély bölcseség. 4) Képes kifejezéssel mély hang, midőn azt leeresztjük, ellentéte: magas. Mély hangon, énekelni, beszélni, játszani. Használtatik főnév gyanánt is, mélység helyett. A tenger mélyére lebocsátkozni. Megmérni a kút mélyét. E folyónak mélyét meglábolni nem lehet. Mind ezen jelentésekből az tetszik ki, hogy a mély szóban alapfogalom az alászállás, lefelé hajlás, menés. Miért legvalószinübb, hogy gyöke azon me, melyből megy, men származik, és törzsöke az elavult me-el, mél, mintegy menel, azaz tovább-tovább megy, innen lett az igeneves mélő, méle, méli, végre mély, azaz menetelü, meneteles. Ily hang- és fogalomrokonság látszik a hellen βαϑυς (mély), és βαινω (megyek) között.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
