MAGOS
MAGOS, (mag-os) mn. tt. magos-t v. ~at, tb. ~ak. A minek magjai v. magvai vannak, mi magot terem; magokkal bővelkedő. Szokottabban: magvas. Magos kender, különböztetésül a virágos (hím) kendertől. Némely vidékeken, kivált túl a Dunán, am. magas (altus). Egyébiránt, részént, mivel a magos és magas különböző gyökökből erednek, s az egy eredetü magasztal szót soha sem is mondjuk magosztalnak, részént szigorú különböztetés vagyis szabatosság végett altus értelmében jobb, és általánosabb is magas.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
