KÁKOG
KÁKOG, (kák-og) önh. m. kákog-tam, ~tál, ~ott. Varju vagy holló módjára kiált, kák kák hangon szól. Kákognak a varjúk, hollók.
„Így kákognak a hollók, ha sas jün közikben.”
| Zrínyi. |
Köznyelven átv. ért. am. sokat beszél haszontalanul vagy értetlenül. Ne kákogj már annyit.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
