ÍR, (1)
ÍR, (1) v. IR, (1), (erő szóval rokonnak látszik, minthogy gyógyerő van benne; egyébiránt a finn nyelvben: ihra, s közel áll hozzá előtéttel a hellén μυον, német schmieren, s a magyar zsír is); fn. tt. ír-t, tb. ~ěk, ritkán: ~ok. Gyógykenőcs. Írt rendelni a sebre. Írrel bekenni a fájós tagot. Nem lehet minden sebet egy írrel begyógyítani. Kantaír, am. mérges gyógyszer, kenőcs.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
