GYANUS
GYANUS v. GYANÚS, (gyan-u-os) mn. tt. gyanus-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Balvéleményt gerjesztő; roszhoz, gonoszhoz hasonlónak látszó. Gyanús emberek járnak a ház körül. Gyanús pillanatokat vetni valamely jószágra. Gyanús ház, társaság. Gyanús személyekhez járni. Gyanús mosolygás, fittyentés, integetés, jelek. 2) Balul vélekedő, másokról igazságtalanul roszat gondoló. Aki miben tudós, abban gyanús. (Km.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
