Kísérleti kutyák.
Kísérleti kutyák.
A természettudomány nem nélkülözheti a kísérleti állatokat. Az első ilyen kísérleti alanyok valószínűleg azok a kutyák és macskák voltak, amelyek az ókori birodalmak megalakulásától kezdve azt a célt szolgálták, hogy velük kóstoltassák meg az uralkodók ételeit. Évezredeken át nem is tudunk más jellegű állatkísérletekről, csupán a középkor alkonyán, sőt még inkább a reneszánsz beköszöntével érkezett el idejük. Szinte nincs is ennek az időszaknak olyan természettudósa, aki ne boncolt volna kutyát, macskát, disznót, mert tudták, hogy csakis így juthatnak el az élő szervezetek rejtelmeihez. Majd a 18. század vége felé, amikor már nagyjából ismerték a szerveket, szervrendszereket, elhelyezkedésüket és működésüket, elkezdődhetett az ún. finomabb munka: a kísérletes biológia őskorszaka.
Akkor és azóta is szükség van az élő állatokkal - kutyákkal, macskákkal, tengerimalacokkal - folytatott kísérletekre, amelyek ált. sok vihart kavartak; mindig akadtak fanatikus ellenzőik, akik tévesen értelmezett állatszeretetből ostorozták azokat az orvosokat, kutatókat, akik tudományos megfontolásból, de mégiscsak felhasználták az állatokat, hogy segítségükkel emberi életeket mentsenek meg. Pasteur ~ nélkül nem jutott volna el annak idején a később oly nagy nemzetközi elismerést kiváltó elméletéhez, a rettegett » veszettség leküzdéséhez; száz és száz kutyán és tengerimalacon végzett kísérleteknek köszönhető a diftéria kórokozójának legyőzése is, amelynek érdekében az 1800-as évek vége felé Emile Rougsz alkalmazta ezeket az állatokat.
Állatkísérletekre szükség van napjainkban is; szerte a világon élőlények millióit tenyésztik csak azért, hogy egy kutatási terv részeként megfertőzzék őket, esetleg különböző gyógyszerek hatását tanulmányozzák rajtuk. A kísérleti állatok között gyakran szerepel a kutya, és bár a természettudományok története és fejlődése folyamán számos kutyafajtát és -típust használtak és használnak kísérletezésre, jelenleg - főként a hosszú távú kutatások folyamán - szinte mindenütt a világon főként a » beagle ebek a különböző kísérletek alanyai. Ennek a fajtának jó vénái vannak, rövid szőrű (könnyen tisztán tartható), kis testű, nyugodt vérmérsékletű, embert soha meg nem támadó, igazi falkakutya. Korai érése, termékenysége is fontos szempont, valamint az, hogy a különleges környezetben, betegségmentes körülmények között tartott, ún. céltenyésztett állatok sokkal jobban megfelelnek a kísérleti céloknak, mint az ismeretlen forrásból származók. Lényeges az is, hogy ha egy kísérletet egy bizonyos fajta kutyán végeznek el, majd megismétlik és továbbfejlesztik egy másikon, akkor ugyanolyan fajtájú kutyát kell használni, hogy az eredményeket pontosan össze lehessen hasonlítani. Az egyformaság mind klinikai, mind élettani szempontból fontos tényező.
Az a körülmény, hogy a » fertőző betegségek elleni oltóanyagok kidolgozásához, a gyógyszerek előállításához nélkülözhetetlenek az állatkísérletek, mit sem von le abból a felelősségből, ami az állattartással jár, és ami a kísérletezőket komoly etikai követelmények elé állítja. Nagy általánosságban elmondható, hogy a különböző kísérletek során az állatok gyakorlatilag nem szenvednek, ill. altatással v. más eszközökkel igyekeznek megrövidíteni esetleges fájdalmaikat. Igaz ugyan, hogy ennek ellenére a kísérleti állatok százezrei végső soron mégis áldozatok, de életük árán emberek száz- és százezrei menekülnek meg a betegségektől, szenvedésektől, sok esetben a korai haláltól.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
