Susich (horvát kécsei).
Susich (horvát kécsei).
Horvátországból eredő régi nemes család, Draskovich György Zágrábi püspök és topuszkoi apát 1564. évi junius hó 3. kelt adománylevelében Susich Mártont és fiait Miklóst és Istvánt, kiknek Prykrája praediumot adományozta, már a nobilis-eknek nevezi. Susich Miklós, aki Zamoborban kir. harmincados volt, 1587. felesége Orsolyával, fia János és leányai Katalin és Margittal, II. Rudolf-tól a horvát-szlavon karok és rendek által Varasdon tartott országgyülésen 1588. évben kihirdetett czímeres levelet kapta. A család később Horvátországban szétszéledt; egyik ág a zágrábmegyei Berkisevinára, a 19. század elején Torontál vármegyébe, innen Temes-, Krassó-Szörény- és Hunyadmegyébe szakadt. A Magyarországba telepedett ág anyakönyvekkel igazolt nemzedékrendje a következő:
Susich János *Berkisevina Miloshich Anna; Miklós *Berkisevina 1746 XI/24 Vinkovich Helena; Miklós *Berkisevina 1776 XII/27 Sirovich Katalin; Jakab *Berkisevina 1798 VII/10 † 1855 VII/9 Vinga (Temesm.) 1) Dugonich Anna † 1829 2) Lukenich Jozefa (esk. Horvátkecse 1836 II/21); Mihály *Horvátkecse 1824 VII/24 †Mehala 1907 IV/28 Pottyondy Borbála (esk. Neuhof 1852 I/16 †Mehala 1901 IX/13); Károly *Lippa 1854 II/13 kir. közjegyző Karánsebes Brada Mária; Imre *Ujarad 1855 X/31 †Mehala 1881 VI/7; Ilona *Törökbecse 1858 VIII/12; István *Törökbecse 1859 VIII/17 kir. közjegyző Körösbánya Giraffay Dora; László *Mehala 1861 V/30 Steinwasser Mária; Ilona *Fehértemplom 1892 III/5; István *Fehértemplom 1895 VI/6; Ervin *Mehala 1896 VIII/6; György *Temesvár 1898 I/24.
János 1772. évi augusztus hó 5-én a Novakovich család investigationalis pörében mint nemességét igazoló tanu lett kihallgatva; ennek fia Márton a zágrábmegyei 1782. évi nemesi összeirásában van felvéve.
1910. évi április hó 29. Károly karánsebesi, István kőrösbányai kir. közjegyzőnek és testvérük László leszármazóinak régi magyar nemessége legf. helyen megerősittetett s a horvát-kécsei előnév s a következő czímer adományozása mellett:
Álló csücskös talpon négyelt paizs, melynek első vörös mezejében balra fordult, arany koronás ezüst griff ágaskodik, első jobb lábát előre nyujtva, baljában zöld olajágat tartva; a második és harmadik kék mezőben lebegő koronából felfelé nyuló arany zsinórzatu feketeruhás félkar aranyzsinóron függő vöröspecsétes összegöngyölitett oklevelet tart; a negyedik vörös mezőben jobbra fordult aranykoronás ezüst oroszlán ágaskodik, első jobblábában aranymarkolatu görbe kivont kardot, baljában üstökénél fogva levágott törökfejet tartva. A jobbra fordult koronás nyilt sisak disze két vörös sasszárny között a paizsbeli feketeruhás félkar. A sisak takarója jobbról kék-arany, balról veres-ezüst.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
