SZÓMAGYARÁZATOK
aga
|
elöljáró, úr; katonai rang, a szárazföldi haderőés a flotta tisztjeinek címe; tiszteletteljes megszólítás
|
akcse
|
a török birodalom legelterjedtebb, 1327 óta vert ezüstpénze. Értéke előbb lassan, a 16–17. században rohamosan romlott. A 16. század közepén Magyarországon 1 akcse = 2 dénár, a 17. század közepén 1 akcse = 1,5 dénár
|
alajbég
|
a szandzsákban javadalmazott szpáhik többnyire választott vezetője
|
ámil
|
a pénzügyigazgatás és az adószedés alacsonyabb rangú alkalmazottja
|
arpalik
|
egyfajta járadék, javadalom neve, amelyet magasabb rangúállami tisztségviselők kaptak jövedelmül
|
azab
|
gyalogos várvédő, a magyarországi török várakban sok délszláv szolgált az azabok között
|
basi
|
valaminek a feje, elöljárója, felelőse
|
bég
|
rang vagy hivatal, utóbbiként a szandzsákbég rövidített változata
|
beglerbég
|
a vilájet élén álló katonai és polgári kormányzó, aki egyrészt a vilájet összes polgári hivatalának felügyelője, másrészt birtokkal javadalmazott katonaságának vezetője. A vilájetbe tagolt szandzsákok közül a központi szandzsáknak ('pasa szandzsákja') ő a bégje. Köztudatunkban inkább pasaként él (budai, egri stb. pasák), minthogy a beglerbégek mindig pasa rangot viseltek
|
bejtülmál
|
a hagyatékokból és gazdátlan javakból származó kincstári jövedelmek elnevezése, amelyeket eminek kezeltek
|
berát
|
adománylevél, kinevezési irat
|
besli
|
az egyik várvédő lovasalakulat katonája
|
bujuruldu
|
belgerbégi rendelet (jelentése: 'elrendeltetett')
|
bütün csift
|
egész telek
|
csaus
|
alacsonyabb tiszti rang; portai alakulat tagja, a csausok közül kerültek ki a Porta küldöncei és követei a tartományokba és külországokba
|
cselebi
|
úr; keresztnév mellett vagy megszólításban a tanult embereknek kijáró tiszteletet fejezte ki
|
cseribasi
|
csapatparancsnok, aki alá a náhijében birtokos tímáros szpáhik tartoztak
|
csift bozan akcseszi
|
a műveletlenül hagyott telek után fizetett adó, az a rája tartozott vele birtokosának, aki szökése után több mint tíz évig másutt élt (ezért már nem lehetett kényszerrel visszavinni régi urához)
|
defter
|
keskeny, hosszúkás füzet; ilyenekbe másolták bele az adó-, népesség- és birtokösszeírásokat, amelyek a füzettől átvették a defter elnevezést
|
173defterdár
|
a központi és tartományi igazgatásnak a birtok- és pénzügyekért felelős, magas rangú tisztségviselője
|
defterháne
|
az összeírásokat, a deftereket őrző központi vagy tartományi hivatal
|
dervis
|
muszlim szerzetes
|
díván
|
tanács; a szultán, a nagyvezír és a beglerbégek tanácsa; verseskötet
|
dizdár
|
egy egész várnak vagy egy nagyobb vár kisebb egységének kapitánya
|
dzsebedzsi
|
páncélműves, vértkészítődzseleb állattenyésztőés állatkereskedő; balkáni juhtenyésztő
|
dzsizje
|
más néven harádzs, az európai nyelveken 'fejadó'-nak fordított adó, amelyet a birodalom nem-muszlim alattvalói fizettek a kincstárnak
|
efendi
|
úr
|
ejálet
|
a vilájet szinonímája
|
emin
|
alacsonyabb rangú pénzügyi tisztviselő; a szultáni hász-birtokokról befolyó kincstári jövedelmek egyik kezelője
|
fárisz
|
a várőrségek egyik lovasalakulatának katonája
|
fermán
|
szultáni rendelet; a 17. században a budai pasák is megkapták azt a jogot, hogy szultáni kézjeggyel, tugrával ellátott rendeleteket adjanak ki
|
fetva
|
írásos jogi vélemény, amelyet a vallásjogászok, a müftik állítottak ki vitás jogi esetekben a kádik kérésére és segítésére
|
gönüllü
|
várőrségben szolgáló egyfajta lovaskatona
|
gurus
|
ezüstpénz, amelynek török neve mögött igen sokszor európai pénzek húzódtak meg. A 17. században Magyarországon a gurus vagy kara (=fekete) gurus a számítási forinttal, a szim (=ezüst) gurus a tallérral volt azonos
|
hajmáne
|
sátorlakó, vándor rája
|
hákim
|
'parancsoló, törvényhozó'; fejedelem, kormányzó, kádi: általában tisztségviselőhalife mesterember helyettese, segédje; keresztnevek mellett beosztott, alárendelt helyzetre utal
|
hán
|
uralkodó; az Oszmán-házi szultánok címe
|
háne
|
az adózás egysége; a 16. századi összeírások hánéi nagyjából egy gazdaságot, egy kiscsaládot takartak, a 17. századi állami adókat több gazdaságot összevonó hánékra vetették ki
|
hanefita
|
az iszlám négy nagy vallásjogi iskolájának egyike, az elfogadott vallási irányzat az oszmán birodalomban
|
harádzs
|
lásd dzsizje
|
hász
|
két birtokfajta neve: 1. a közvetlen kincstári kezelésben tartott szultáni birtokoké, 2. a legmagasabb jövedelmű (100.000 akcse fölötti) szolgálati birtokoké, amelyeket beglerbégek és szandzsákbégek élveztek
|
hatib
|
szónok; a templomok személyzetének az a tagja, aki a pénteki nagy istentiszteleten az uralkodóért mondott imát elmondta
|
hidzsra
|
az iszlám időszámítás kezdete: 622. június 16, az a nap, amikor Mohamed híveivel Mekkából Medinába költözött
|
Hizir napja
|
Szent György napja, árpilis 24.
|
hodzsa
|
mester, tanító; megtisztelő megszólítás
|
174hüdzset
|
a kádi által kiállított bírói végzés
|
iltizám
|
'vállalkozás'; kincstári jövedelmek, leggyakrabban adók kezelése, bérlete
|
iszpencse
|
más néven kapuadó, a földesúrnak járó pénzadójanicsár a 14. század utolsóévtizedeiben felállított gyalogos zsoldosalakulat, a jeni cseri (= új sereg) tagja. A janicsárság utánpótlását elsősorban a balkáni népek gyermekadójából (devsirme) biztosították; a 1617. századtól már toborzott muszlimok is bekerültek a testületbe. Janicsárok nemcsak a mezei seregekben, hanem a várőrségekben is szolgáltak
|
kádi
|
az iszlám világ bírája, aki elsősorban a vallásjog (seriat) által meghatározott ügyekben ítélkezett. Az oszmán birodalomban közjegyzői feladatokat is ellátott, ő kötötte és bontotta fel a házasságokat, és a katonai és polgári igazgatás minden lényeges területére befolyt. Mindez a tartományi igazgatás egyik legfontosabb, koordináló tisztségviselőjévé tette
|
kajmakám
|
helyettes, helytartó. A tartományi igazgatásban a beglerbégek és a szandzsákbégek általános helyettesei
|
kánun
|
szultáni törvény, amely a változtathatatlan vallásjoggal szemben az alkalmazkodást és a változást képviselte
|
kasszám
|
hagyatéki bírókejl más néven kile, űrmérték gabonaneműek mérésére. Az isztambuli kile búza mérésekor 25,65, árpa mérésekor 22,25 kg-nak felelt meg. Magyarországon több helyi kejl volt használatos, amelyeknek súlyértéke 23 kg-tól 41 kg-ig terjedt. 1693-ban búza mérésénél Egerben 41 kg-os kejlt használtak
|
kesf akcseszi
|
vizsgálati díj
|
kethüdá
|
helyettes; valamilyen tiszt helyettese; az egykorú magyar nyelvbe tihaja alakban ment át
|
kile
|
lásd kejl
|
levend
|
kóbor, vagabundus; a földjüket elhagyott ráják ill. a 17. században belőlük felállított irreguláris alakulat katonája
|
liva
|
szandzsák szinonímája
|
lokma
|
különböző módokon elkészített édes sütemény
|
martalóc
|
lovas alakulat a várőrségekben, állománya a magyarországi török várakban is nagyobbrészt hitüket megtartott délszlávokból állt
|
miralaj
|
az alajbég szinonímája
|
mirliva
|
a szandzsákbég szinonímája
|
molla
|
úr, mester; a magasabb rangú bíráknak és a dervis-rendek főnökeinek címe
|
mukátaáe
|
gy vagy gyakrabban többféle kincstári jövedelem együtt kezelt csoportja, amelyeknek beszedését általában vállalkozókra bízták
|
müezzin
|
a templomi személyzetnek az a tagja, aki a templom tornyából, a minaretből énekével naponta ötször imára hívta a hívőket
|
müfti
|
vallásjogász, a vallásjog magyarázója; maga nem bíráskodott, hanem vitás jogi esetekben írásos véleményt (fetva) adott
|
mültezim
|
'vállalkozó'; kincstári jövedelmek, leggyakrabban adók bérlője, kezelője
|
175müteszellim
|
'helytartó'; egy tisztségviselő vagy birtokos megbízottja, aki annak távollétében ellátja teendőit
|
mütevelli
|
a vallási alapítványok, vakufok kezelője
|
nagyvezír
|
a szultán után a birodalom első embere az igazgatás minden területére kiterjedő hatáskörrel. A 15. század második felétől ők vezették a szultáni dívánt, a 16. század végétől az ő kezükbe csúszott át a birodalom vezetése
|
náhije
|
a közigazgatás legkisebb területi egysége
|
náib
|
helyettes kádi
|
nim csift
|
fél telek
|
odabasi
|
a várőrségek 2–300 fős janicsár egységeinek tisztje
|
ösr-i dijet
|
vérdíj
|
padisah
|
uralkodó, szultán
|
pasa
|
magas állású katonai és polgári vezetőknek adományozott rang; minthogy pasa rangot viseltek, a hódoltsági beglerbégeket a köznyelvben inkább pasáknak nevezzük
|
pasztorma
|
borssal és fokhagymával ízesített, préselt, szárított hús
|
pencse
|
beglerbégek, szandzsákbégek, kajmakámok és defterdárok kalligrafikus kézjegye az iratokon
|
rája
|
a birodalom adófizető, termelő alattvalója, a közfelfogással ellentétben nemcsak a máshitű, hanem a muszlim adófizető is rája
|
rejsz
|
különböző várvédő alakulatok tisztje
|
seriat
|
az iszlám vallásjoga
|
szandzsák
|
más szóval liva, a birodalom középnagyságú közigazgatási-területi egysége. Több szandzsák alkotott egy vilájetet, több náhije egy szandzsákot. Élén a szandzsákbég állt
|
szandzsákbég
|
más néven mirliva, a szandzsák (liva) élén álló katonai és polgári kormányzó; a szó rövidített formája a bég
|
szerdár
|
katonai parancsnok; egy-egy hadjárat vezetésére alkalomszerűen kinevezett hadvezér
|
szeroda
|
várvédő alakulat parancsnoka
|
szpáhi
|
könnyűlovas, aki szolgálati birtok fejében tartozott hadba vonulni; udvari zsoldos lovas
|
szúhte
|
teológiai és vallásjogi tudományok tanulója
|
tezkere
|
elismervény, igazoló irat
|
tihaja
|
lásd kethüdátimár az államtól katonák és hivatalnokok ellátására kiutalt szolgálati birtokok közül a legalacsonyabb (legfeljebb évi 20.000 akcse) jövedelmet hozó birtokfajta
|
tugra
|
a szultáni iratok szöveges része fölé rajzolt, kalligrafikus uralkodói kézjegy, szövege magába foglalta a szultán és apja nevét
|
vakuf
|
kegyes alapítvány, vallási alapítvány
|
váli
|
artományi kormányzó, általában a beglerbégeket hívták így
|
vezír
|
méltóság, cím, amelyet a budai pasák nagyobb része, az egriek közül is sokan megkaptak
|
176vilájet
|
más néven ejálet, a birodalom legnagyobb közigazgatási-területi egysége, amely szandzsákokra oszlott. Magyarországon időrendben a következő vilájeteket alakították ki: a budait 1541, a temesvárit 1552, az egrit 1596, a kanizsait 1600, a váradit 1660 és az újvárit 1663 után
|
vojvoda
|
a szandzsákbégek megbízottai, akik különböző jövedelmek – köztük a büntetéspénzek – behajtásával, emellett rendfenntartással foglalkoztak. A magyar források vajdának nevezik
|
záim
|
ziámet-birtokos
|
zábit
|
adótiszt, a szultáni hász-birtokok jövedelmeinek egyik felelőse
|
ziámet
|
középnagy jövedelmű (20.000–100.000 akcse értékű) szolgálati birtok
|
zimmi
|
keresztény rája
|
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me