CARLYLE, THOMAS (1795–1881) skót származású angol író, történetfilozófus
Egy jól megírt életrajz csaknem olyan ritka, mint egy jól eltöltött élet.
Critical and Miscellaneous Essays, I. köt. – The Oxford Dictionary of Quotations. Oxford University Press, Ely Houses London W. l., 1968. 125. 22. sz. Molnos Emília;
A modern civilizáció három fontos tényezője a könyvnyomtatás, a puskapor és a protestáns vallás.
State of German Literature – Uo. 24. sz.
Bizonyára jól mondják, hogy minden tárgyban kimeríthetetlen jelentés van; minden szem annyit lát benne, amennyi látóképessége van.
History of the French Revolution, I. r. l. k. 2. f. – Uo. 126. 13. sz.;
A beszéd emberi, a hallgatás isteni, de holt és kegyetlen is: meg kell tehát tanulnunk mindkettő művészetét.
A természet nem tűr hazugságot.
Latter-Day Pamphlets. 5. sz. – Uo. 38. sz.;
Az emberi társadalom fejlődése a munkabéreknek a munkához viszonyított egyre arányosabb elosztásában áll.
Past and Present, I. k. 3. f. – Uo. 44. sz.;
A készpénzfizetés nem az egyetlen kapcsolat ember és ember között.
I. m. III. k. 9. f. – Uo. 127. 1. sz.;
Az ember eszközhasználó állat… Eszköz nélkül semmi, eszközzel minden.
Sartor Resartus. I. k. 5. f. – Uo. 7. sz.;
Az ember célja a cselekvés, és nem a gondolat, bár az volna a nemesebb.
I. m. II. k. 6. f. – Uo. 12. sz.;
Az ember boldogtalansága, felfogásom szerint, nagyságából következik; boldogtalan, mert benne lakozik a végtelen, melyet minden igyekezete ellenére sem tud a véges alá rejteni.
I. m. 9. f. – Uo. 18. sz.;
Egy jó könyv egy emberi lélek legtisztább lényege.
Speech in support of the London Library, 1840. – Uo. 28. sz.;
Minden, amit e világon megvalósulva látunk, tulajdonképpen nem egyéb, mint külső eredménye, gyakorlati megvalósulása, megtestesülése azoknak a gondolatoknak, amelyek a világba küldött nagy emberekben éltek: az egész világtörténelem lelke, méltón mondhatjuk, az ő történetük.
Hősökről, I. felolvasás – Hősökről. Gyémánt-nyaklánc, MTA, Bp., 1900. I. Végh Arthur;
Saját kicsiny voltának szomorúbb bizonyítékát senki sem adhatja, mint ha nem hisz a nagy emberekben.
Hibák? Azt mondhatnám, hogy a legnagyobb hiba: nem lenni a hibáknak a tudatában.
I. m. II. felolvasás – Uo. 59.;
Mindnyájan költők vagyunk, amikor egy költőt jól olvasunk.
I. m. III. felolvasás – Uo. 104.;
Korunk átka a szkeptikus műkedvelés…
A kézműves, a kovács, acéljával, szerszámaival, fogásaival – mindabból amit alkot, minő kevés az, ami szorosan véve az ő munkája! Vele munkál minden elhalt alkotó ember – éppúgy, mint velünk, mindnyájunkkal, minden dologban.
Hatás? Befolyás? Haszon? Végezze ki-ki munkáját; gyümölcse nem az ő gondja, hanem másé.
De nem tud-e a Róka is valamit a természetről? Éppenséggel annyit, hogy hol tartózkodnak a ludak!
A könyvekben van lerakva az egész múlt lelke: a múltnak tagolt, hallható szava, hangja, amikor teste, anyagi része már régen eltűnt, mint egy álom.
I. m. V. felolvasás – Uo. 204.