Azon esetre, ha valaki szóba hozná, hogy a közelébb tartandó országgyűlésen Zala megyének képviselője én legyek, légy szíves nyilvánítani forró köszönetemet a bizodalomért, de jelentsd ki egyszersmind nevemben, hogy megromlott egészségem miatt e megtiszteltetést el nem fogadhatom. Közel két éve már, amióta szenvedek, s gyakran hetekig oly állapotban vagyok, hogy fejem a könnyebb munkát sem bírja meg, sőt midőn bajom néha enyhülni látszik is, egypár órai komolyabb dolgozás rögtön súlyosabb szenvedést von ismét maga után. Orvosok tanácsa, de még inkább saját érzetem s a kétévi tapasztalás meggyőztek már arról, hogy egészségem jobbulásának mellőzhetlen feltétele a lehetőségig tartózkodni minden komolyabb dolgozástól, pedig ismerem a követi állásnak terhes kötelességeit, s tudom, hogy azoknak pontos teljesítése sok munkát, sok erőfeszítést igényel egészséges embertől is. Azonban szíves készséggel kitenném én magamat azon valószínűségnek is, hogy végképpen megtört erővel s még roncsoltabb egészséggel térendek vissza az országgyűléséről, ha csak reménylenem lehetne, hogy annak folyta alatt kitart még erőm, s a reám mért kötelesség hű teljesítésével használhatok a haza közügyének; de érzem s tudom, hogy egészségem jelen állapotjában megkezdeni sem volnék képes a követi pályát, s már egypár héti foglalkozás 488is végképpen alkalmatlanná tenne arra, hogy tisztemnek csak valamennyire is megfelelhessek. Ismételnem kell tehát Hozzád intézett fentebbi kérésemet.
S. k. eredeti. ZML kgy. ir. 1847:3615. Közli Molnár András: Deák Ferenc levelei zalai barátaihoz (1830–1847). Levéltári Szemle, 1994. 2. sz. 44, 45. p.