Regék, mondák.
Regék, mondák.
Regét, tündérmesét a zempléni magyar vidéken keveset találunk; a nép mondái és meséi inkább a históriai emlékekből nőttek. A regeköltészet, mint azt a vármegye északi részein lakó tótoknál látjuk, főleg a hegyvidék romantikája. Alig említésre méltó tehát a bodrogkeresztúri rege, a mely elmondja, hogy valamikor, ősidőkben, a szomszédos tokaji és az itteni hegyek között tündérek laktak s aranylabdákat hajigáltak egymásnak. Az egyik labda egyszer lehullott a Bodrog folyóba, mire a tündérek ijedten szétrebbenve, örökre eltűntek a vidékről. Történeti tényből ferdítették azt a dűlő-mondát, a melyet Bodrogolasziban regélnek. A község egyik dűlőjéről – Csóktábla – azt mesélik, hogy valamelyik hajdani földesúr a dűlő mentén elterülő földtáblát egy csókért adta ajándékba egy községbeli szépséges hajadonnak. Érdekes még a szerencsi határban levő Árpádhegy egyik furcsa alakú sziklacsoportjának a mondája. A rege szerint az a sziklacsoport kővévált juhnyáj. Réges-régen a juhász hűtlenül elhagyta a kedvesét, a ki elátkozta s az átok megfogamzott: a juhász és a nyája kővé vált.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
