Babonák.
Babonák.
Jóval gazdagabb a ruthénlakta vidék babonákban és babonás szokásokban. Az általános babonákon kívül a nevezetesebbek a következők:
Nagypolán vidékén nagypénteken, az éjfél közeledtekor kilenczféle magot vesznek a szájba és azt hiszik, hogy így a boszorkányok nem tudják őket megrontani.
A homonnai járásban, a mikor a szarvasmarhát és a sertést tavaszkor először hajtják ki a legelőre, az állatokat meghintik olyan porral, a melyet a templomban sepertek össze; a pásztornak pedig nem szabad egész napon át senkivel sem beszélgetni.
A ki húsvéti pászkaszenteléskor leghamarabb ér haza a pászkával, annak a tehene a legtöbb tejet fogja adni. (Éralja vidékén.)
Azon a napon, mikor a tehén ellik, élelmiszert nem szabad kiadni a házból, különben elpusztul a borjú. (Szirtes vidékén.)
Idegen kéznek nem szabad a tehenet megfejni, mert elapad a tej. (A sztropkói járás sok helyén.)
A jégeső ellen élével az égnek fejszét állítani az udvarba, általános babona.
Naplemente után a házból élelmiszert nem adnak ki pénzért sem. Újév napjától Szent György-napjáig még a legközelebbi rokonnak sem adnak. Ha már mindenképen meg kell történie, meghintik sóval. (Minyevágása vidékén és másutt is.)
Este a szobát nem söprik ki, mert az bajt hozna a házra.
Üres bölcsőt ringatni nem szabad, mert meghal a gyerek.
Ha a kakas este kukorékol, szerencsétlenséget jelent; ezért a kakast nyomban megölik. (Minyevágása vidéke.)
Ha halottért harangoznak, minden munkát félbe kell hagyni; a ki ezt nem teszi, annak leszárad a karja. (Minyevágása vidékén.)
Ha menydörög, kővel kell a fejet verni, erre elmúlik a fejfájás. (Minyevágása vidékén.)
Ruhamosással álmodni, vendéget jelent. (Szálnok vidékén.)
171Ha Juhos vidékén a ruthén paraszt szekérrel elindul valamerre, keresztet rajzol a ló elé a földre és szerencsés visszatérésért imádkozik.
Vendel napján a csukaházi paraszt nem lép a másik házába.
Tüskés vidékén kevés a víz s ha száraz időben valaki mezítláb, felgyűrt nadrággal járna az utczán, azt megköveznék.
Ha a leányt seprővel megütik, erkölcstelenné válik. (Ugar vidékén.)
Szedreske vidékén a temetésről hazajövők sietnek megmosdani s a megholtnak az ágyát fölborítják az udvaron, különben a halott lelke visszajönne.
Ha a gyereknek előbb nő a felső foga, mint az alsó, akkor a gyerek hamarosan meghal. (Juhászlak vidékén.)
Olyan házból, a hol több gyermek már meghalt, az újszülöttet az ablakon át viszik keresztelőre és azon át is hozzák vissza a házba; így azután életben marad. (Minyevágása vidékén.)
Az újszülött fürdővízébe mindenféle szerszámot tesznek, hogy dolgos ember váljék belőle. A menyasszonynak pedig pénzt tesznek a csizmájába, hogy gazdaggá legyen.
Ha vásárra viszik a marhát, forgácsot vetnek utána, hogy sok pénzt kapjanak érte. A vásárolt marhát pedig, mielőtt az istállóba beengedik, a ház legduzzadtabb párnáján sóval kínálják, hogy olyan kövérre hízzék, mint a párna. (Minyevágása vidékén.)
Karácsony estéjén a szobát szalmával hintik be, a mely ott marad az egész ünnep folyamán. A szalmát aztán nem söprik ki, hanem kézzel szedik össze s erre a szalmára ültetik a baromfit, hogy minden tojása kikeljen. Ha azonban karácsony estéjén csikó ellett a faluban, akkor a karácsonyi szalma elveszti a varázserejét. (Minyevágása környékén.)
Három királyok napján a Minyevágása környékbeli pap házakat jár szentelni. Házszentelés után kínálják, hogy üljön le s e közben párnát tesznek alája, a mi, ha észrevétlenül sikerül, a lúd valamennyi tojása kikel. A hol pedig eladó leány van, az észrevétlenül megrántja a pap egyházi ruháját, hogy hamarább férjhez menjen.
Karácsony estéjén a férjhez adó leány kilopódzik a sertésólhoz és háromszor megkopogtatja a falát. Ha a sertés fölriad és röfög, akkor a következő évben a leány férjhez megy. (Minyevágása.)
A ruthén és tót nyelvsajátságokra és tájszólásokra, mivel ezek inkább szakmunkába valók, nem terjeszkedünk ki.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
