III. Frigyes.
III. Frigyes.
A várnai csatavesztés hirére III. Frigyes elérkezettnek látta az időt, hogy trónkövetelésével előálljon. 1445. tavaszán tekintélyes haddal betört Vasmegyébe s Kőszeget rövid ostrom után bevette és seregeinek egy részével megszállotta és mialatt a rendek Hunyadyt választották az ország kormányzójává, Frigyes Kőszegről megindította seregét november 13-án és egész Szombathelyig nyomult előre, de a környék ellenséges hangulatától mi jót sem várva, seregét csöndben visszavonta.
Miután Frigyes az álnokúl kezébe került szent koronát és az elfoglalt várakat többszöri felszólításra ki nem adta, Hunyady 1446. október 20-án hadat izent.
Húszezer főnyi sereggel indult meg a kormányzó és november 17-én 188ért Sárvárhoz. Innen értesítette Bécs városa tanácsát jöveteléről. Táborát pár nap múlva Szombathelyre helyezte át, melynek lakossága kitörő örömmel üdvözölte.
Miután Rozgonyi Rajnáld alvezére társaságában betört Stiriába, onnan csakhamar Német-Ujhely alá vezette táborát. E hírre III. Frigyes megrettent és késznek nyilatkozott a békére, mely Carvajal bibornok közbenjárása mellett a magyar rendek követei és Czilley Ulrik közt létrejött fegyverszünet után csakhamar (1447 julius 1.) a radkersburgi békére vezetett. Némileg siettették a békekötés lebonyolítását a Vasmegye déli részén felállított magyar banderiumok. E béke értelmében Frigyes Kőszeg és Rohoncz várakat továbbra is megtartja birtokában. Úgy látszik azonban, hogy Frigyes nem érezte rabolt várait elég biztonságban, mert Kőszeg várának őrségét 1437-ben ismételten megerősíti.
III. FRIGYES. Az orsz. képtárból.
A kötött béke következtében Frigyesnek csak 1459-ben nyilt ismét alkalma újabb hadi vállalkozásba bocsátkozni, mely azonban ránézve sokkal kedvezőtlenebbűl végződött.
Ez évben ugyanis Magyarország ifju királya, Hunyady Mátyás ellen az elégületlen főurak, számszerint 25-en, (Garay László, Kanizsay László, Gerebeni Vitovec János, a szlavon bán, Ujlaki Miklós erdélyi vajda, Frangepán István gróf, Frangepán Márton zeng-modrusi gróf, alsó-lyndvai Bánffy Pál, Báchy Mátyás erdélyi püspök, Paumkirchner András pozsonyi gróf, Szerdahelyi Dancs Pál, Szentgyörgyi László és György grófok, Szentgyörgyi János és Zsigmond nagyszombati kapitányok, Széchy János zalai főispán, Kanizsai Miklós, Ellerbach Bertold, Gelsei Pethő György és Miklós, Ostffy Ferencz, Gravenacker Ulrik, Szentgróthi János, Peleskei Eördögh Mihály, Mesztegnyői Szerencsén Péter, Köpcsini Kapler János) 1459. február 17-én Ujlaki Miklós erdélyi vajda várában, Német-Ujvárott gyültek össze s a magyar koronát III. Frigyesnek ajánlották fel. Mialatt azonban Frigyes magát Német-Ujhelyen megkoronáztatta, Mátyás szentmártoni Nagy Simon és Rozgonyi Miklós vezérlete alatt a felkelők ellen indult.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
