Közútak forgalma. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

46Közútak forgalma.

A város területén átvonuló oly törvényhatósági közútakon, a melyeknek forgalma folytatását a vármegye területén levő törvényhatósági közútak alkotják, az 1894-ik év folyamán történt forgalom-észlelés szerint a napi középforgalom a következő volt:

Szatmár–Fehérgyarmati	uton	329	jármű és	727	vonó állat
Szatmár–darai	uton	82	jármű és	181	vonó állat
Szatmár–nagypeleskei	uton	66	jármű és	159	vonó állat
Szatmár–batizi	uton	251	jármű és	551	vonó állat
Szatmár–udvari	uton	86	jármű és	195	vonó állat
Szatmár–szamosdobi	uton	26	jármű és	67	vonó állat
Szatmár–zsadányi	uton	15	jármű és	38	vonó állat
Szatmár–pálfalvai	uton	184	jármű és	452	vonó állat
Szatmár–erdődi és hegyi	uton	297	jármű és	767	vonó állat
Közuti Szamoshidon át	uton	833	jármű és	1977	vonó állat

a mely adatok az egyes útvonalak fontosságát eléggé tanúsítják és az azóta épült és forgalomnak átadott helyi érdekű vasútak ellenére a forgalom nem hogy csökkent volna, hanem inkább még növekedett.

Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatósági közúti hálózatában, a kiépített közúti vonalakban kiépítetlen közbenső szakaszok és olyan kiépítetlen közúti végszakasz, mely a vármegyei törvényhatóságban folytatólagosan kiépítve volna, nincsenek; de van két olyan fontosabb közút, mely egészben még nincs kiépítve és pedig a szatmár–erdődi közútnak a végszakasza és a szatmár-hegy–szilágysági közútnak Szatmárhegytől a Csererdőn át, az oláhmeddesi határig terjedő része, a melyek közül ez utóbbi a városnak nagyobb érdeke, mert nemcsak a szatmárhegyi szőlőbirtokok nagy részéhez tenné könnyebbé a hozzáférhetést, hanem a városnak egyik erdőségén is átvezetne a Szilágyság felé.

A közúti alap bevételei a több, mint 30 km. hosszú kiépített közútak fentartási költségeit nem tudván kellően fedezni, de a közúti alap nagyobbmérvű megterhelése sem lévén lehetséges, mert a kellő fedezet is csak közpénztári állandó segélyadással érhető el, a város közönsége, hivatkozással arra is, hogy a szatmár–udvari (szinérváraljai) közútnak a határon átvonuló szakaszát 14,300 korona költséggel 1904–1905-ben tisztán közpénztári segéllyel kiépíttette, a fentebb jelzett két útszakasznak kiépítésére államsegélyt kért az 1904. évi XIV. t. cz. 7. §-ával megszavazott 43 millió korona hitelből. A kereskedelemügyi kormány 1907 márcz. 17-én a szatmár–erdődi-út végső szakaszát kiépíteni ígérte s késznek nyilatkozott az útépítést 1909-ben foganatosítani és a városnak rendelkezésére bocsátani.

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a közútak és vámokról szóló törvénynek új alapon leendő megalkotása iránt, 1906. évi decz. 24-én előmunkálatokat rendelt el. Ezzel kapcsolatban az ország közútjai építési és fentartási ügyeinek egységes programm alapján való rendezését és a már megkezdett munkálatok szerves kiegészítését is tervbe vette. A még kiépítetlen utakat mintegy 15 év alatt kiépíteni óhajtván, adatgyűjtések történtek az ország közúti hálózatának revíziója czéljából. Ezeket a tárgyalásokat a kiküldött közúti kerületi kir. felügyelővel 1907. évi márcz. 1-én tartották meg, mely alkalommal a törvényhatósági közútak jelenlegi úthálózatát három csoportra oszlották fel. Mint nagyobb forgalmúak szerepelnek a szatmár–fehérgyarmati, – szinérváraljai (udvari), – zsadányi, – erdődi, – szatmárhegy–szilágysági közútak, átkelési városi szakaszok és a vasúthoz vezető hozzájáró útak; mint kisebb forgalmúak a darai–mikolai és szatmárhegy–sóspusztai útak s végre kihagyandók lennének a nagypeleskei, amaczi, madarászi s szatmár–erdődi, alsóhomoródi, részteleki és hiripi-útak.

Az előzetes úthálózati kimutatás szerint a város területén állami kezelésben lenne 17.174 km. állami közút, a melynek egyes részei volnának a már állami kezelésbe átment transzverzális útszakaszok, továbbá a szintén átvenni tervezett nagysomkút–szatmár–tiszaújlaki útvonal és ennek a városi belterületen áthaladó része, mint a várostól fentartott vámos útszakasz.

A tárgyalás alkalmával a város közönségének kiküldöttei az útfelügyelőtől készített úthálózati kimutatást és tervezetet elfogadták; de mert a várost körülövező nagyon sok község kiépített közúttal a várossal nincs összekötve, nemcsak a város, hanem a szomszédos községek érdekében is kívánatosnak tartották, 47hogy mindazon útakat, melyek az úthálózatból kihagyattak, az úthálózatba felvegyék. A város közönsége – habár ez idő szerint a város belterületén több mint 35 km. hosszú vámos útat tart fenn, – a közúti alapját éveken át a közköltőből jelentékeny összegekkel segélyezte. Csak így jutott abba a helyzetbe, hogy útjait fejleszthesse. Mivel azonban nagyobb erőforrások fölött nem rendelkezik, hiszi, hogy a város a törvényhozástól útépítési czélokra megszavazandó összegből megfelelő segélyt fog kapni, hogy összes közútait kiépíthesse. És az államsegélyhez annyival is inkább igényt tart, mert közútjainak legnagyobb részét s átvenni tervezett közútait, állami segítség nélkül, önerejéből, sőt közúti alapját hosszú időn át terhelő kölcsönből építette ki.

* * *

Az eddigi fejezetek forrásai: „Szatmár-Németi sz. kir. város s történetei.” Sarkadi Nagy Mihály kézirati műve. – A „Conventionalis” és „Titulare” szintén kéziratban maradt kötet. – „Protocollum politicum.” Hatósági jegyzőkönyv 1608-tól 1791-ig. – „Protocollum magistratuael”. Tanácsi jegyzőkönyv ugyanazon időről. – Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatóságának szervezeti szabályrendelete 1889. – „Egy szatmári civis emlékiratai.” 1790–1820. Jeney György volt polgármester memoárjai. – Községi háztartási eredmények és törzsvagyonkimutatás 1858/59. Irta: Baudis számvevő. – Szatmár-Németi sz. kir. város háztartásának egyetemes zárszámadása. 1880–1904. – Irta: Novák Lajos főszámvevő. – Szatmár-Németi sz. kir. város 1906. évi zárószámadása. Novák Lajos. – Szatmár-Németi sz. kir. város 1908. évi költségelőirányzata. Novák Lajos. – A Magy. korona országainak 1900. évi népszámlálása. I. rész. 1. kötet. – Magyar statisztikai évkönyv. XIV. kötet. – A felső kereskedelmi iskola 1906/07. évi értesítője. Dunay Sándor. – A helybeli pénzintézetek 1907. évi zárószámadásai és alapszabályai. – 12 darab eredeti czéhlevél. – A Szatmár-Németi sz. kir. város levéltárában őrzött hivatalos iratok.

A Deák-tér nyugati része.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me