Honvéd-utcza.
Honvéd-utcza.
A templommal szemben kezdődik a Honvéd-utcza, régen Pér-utcza, a mely Németi legtágasabb és leghosszabb utczája s a végén roskadozik a régi földszintes honvédkaszárnya, ma városi bérház. Itt van a helyőrség elemi czéllövő-helye, mig a harczászati czéllövészet gyakorló-tere a Körtvélyes.
A régi honvéd-laktanyától bal felé fordulva találunk egy részben elhagyott temetőt; e temetőre nyílik az ú. n. Míglakhatom-utcza és a lankákba belenyúló Rekettye-sor. Nevezetes azért, mert ez az ú. n. legsötétebb Németi. És innen vette Ferenczy János ügyes tollu iró érdekes tárcza-közleményeinek alakjait.
Visszatérve a németi ref. templomhoz, innen a Wesselényi-utczán át, a hol az új áll. elemi iskolák egyik palotája emelkedik, a másik a Kinizsi-utczán, a harmadik a Háromutcza-közben s a negyedik a Rákóczi-utczán, a régi paedagogiumhoz jutunk; ez a város legmagasabb és legegészségesebb pontja.
Hám János püspök ide ferenczrendi kolostort tervezett, fel is építtette, de a templom felépítését már nem érte meg. A már lerakott alapokra épült a gyönyörű festményekkel díszített új szt. János-templom, Meszlényi püspök és Kádár Ambrus kanonok bőkezűségéből, 1905-ben.
A kétosztályú képzőt, vagyis mesteriskolát, Nagykárolyból helyezték át Szatmárra 1847-ben és előbb a konviktusban, majd a szegények intézetében húzta meg magát, míg végre 1867-ben a mostani tanintézeti helyiségbe költözött, a hol meg is marad.
Az intézet oldala mellett díszkert van, melyet Steinberger Ferencz dr., később nagyváradi kanonok teremtett, előtte pedig, a Szamos medrében, nagy gyümölcsös és konyhakert terül el. Ez is Steinbergernek az alkotása.
Az udvar mögött a réges-régi Bors-utcza. Szemben a Pázsit-utcza húzódik. A Pázsit-utczából a Kinizsi-utczába mehetünk egy sikátoron át. A Kinizsi-utczát régen Giród-utczának nevezték a görög gyros „kör” szótól, mert ez az utca a zárdától az Árpád-utczáig ér, a melybe belenyúlik s ez oldalról mintegy félköralakban veszi körül Szatmárt.
E tájon terült el Szatmár és Németi között, a Kinizsi- és Kisfaludy-utcza között, a ma már ( 1897–98-ban) kiszárított és feltöltött Fűlencsés-tó. Nevét a rajta úszó fűlencsétől vette. A tó nagy kiterjedésű és nádassal tarkított volt. A víz még ma is jelentkezik néha.
Az Árpád-utczára kiérve, betekinthetünk még a „Kántor”, ma Kisfaludy-, Bercsényi-, Bocskay- és Csokonay-utczába és visszajutunk az Attila-utczába, innen az állomáshoz, a honnan kiindultunk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
