II. Rákóczi Ferencz felkelése.
220II. Rákóczi Ferencz felkelése.
Szatmárnak az által, hogy a király birtokába jutott, ismét nagy jelentősége lett. A várparancsnok, mint jelentékeny haderő ura, félszemmel folyton Erdélyt figyelte, sőt szántszándékkal kötekedett vele, mert a törökök kiűzése után a Habsburg-politika legfőbb czélja volt, hogy a magyar szent koronának ezt a régi kiegészítő részét is megszerezze.
Már 1685-ben a gyulafejérvári konzultácziók1) határozatai értelmében az erdélyi rendek tiltakoznak Wallis szatmári várparancsnok erőszakoskodása ellen, hogy „Kende Klára kisasszonyt erőszakkal elragadta és hasonló sorssal fenyegette méltóságos özv. Kemény Jánosné, született Lónyay Anna fejedelemasszony ő nagyságát”; továbbá, hogy a máramarosi passzust (átjárót), a sókereskedés útját elzáratta. Mindez szerintök ellenkezik a jó szomszédsággal. Ezzel egyetemben értesítik a kommendánst, hogy Wesselényi Pált megintik, ne erőszakoskodjék a végbelieken; mert azt kell tapasztalniok, hogy a szatmári katonák Erdély szomszédos részeit maguk között felosztják és a parasztokat munkára hajtják.
1) Alvinczi Péter Okmánytára.
De valódi székely észjárással Apaffy elhallgatta, hogy mi fáj neki legjobban. Az, hogy Lipót király Csáky Lászlót, ki az ellene irányult Béldy-féle összeesküvés részese volt és a megtorlás elől Bécsbe szökött, most egy huszárezreddel Szatmárra küldte, hogy onnan Erdély megszállását végrehajtsa.
A következő évben a fogarasi és fejérvári országgyűlésen már kényszerítve érzik magukat az erdélyi rendek, hogy szigorúbb határozatokat hozzanak a szatmári haderő ellen. Abban állapodtak meg, hogy el kell fogni minden szatmári katonát, a ki az országban kóborol, s ha ellentáll, le kell vágni.2)
2) U. o.
Mindez azonban mitsem használt. Erdély végre is kénytelen volt főbb váraiba német őrséget befogadni. Ezt a történelmi jelentőségű munkát Houchin szatmári várparancsnok hajtotta végre.3)
3) U. o.
A Habsburg-ház elérkezettnek látta az időt, hogy befektetett tőkéje után a fölszabadított Magyarországtól busás kamatokat vegyen s több ízben rendkívüli adót vetett az országra. Ehhez járult, hogy a török ellen behozott külföldi katonaság, mert rendesen nem fizették, pusztításaival a nép vagyonában nagy kárt tett. A protestánsokat is szüntelenül ingerültségben tartotta vallásuk veszedelme, mert látniok kellett, hogy nap-nap után rendre foglalják el templomaikat.
De talán sehol sem érezték a szívtelen katonai uralom terhét annyira, mint Szatmáron, hol 1686-től 1693-ig a hírhedt Karaffa Antal generális garázdálkodott. Bár 1686-ban bizonyságlevelet adott a szatmáriak hűségéről s abban elismeri, hogy a Serényi-ezred számára kivetett adót lefizették, a miért őket a császár kegyelmébe ajánlja: mégis kerékbetöréssel, felnyársalással és hóhérpallossal kedveskedett nekik. Pedig a szatmáriak mindent megtettek, hogy zsarnokuk kedvét megnyerjék. Így 1688-ban Tarhos Mihály javaiból sok régi ezüst tallért kiválogattak s azokból neki egy ezüstös lószerszámot készítettek. Mindhiába! Itt kegyetlenkedett ő mindaddig, míg 1693-ban Bécsbe nem távozott, a hol hirtelen meghalt.
A város adózása.
II. Rákóczy Ferencz megostromolja a várat.
A város felgyújtása.
A vár feladása.
Adók.
A pestis.
Tárgyalás Bécscsel.
A szatmári béke.
1717. tatárfutás.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
