A püspökség felállítása. A politikai ébredés kora.
A püspökség felállítása. A politikai ébredés kora.
Szatmár története a XVIII. század közepétől egészen a XIX. század harmadik évtizedéig a legsivárabb korszakok egyike. Az erősség lerombolása óta hadi jelentősége megszűnt; a váruradalom is elkallódott s így gazdasági tekintetben sem volt többé a terjedelmes vidék középpontja. Azelőtt szellemi tekintetben is vezető szerepe volt, mert református főiskolájában és a jezsuiták társházában mindig a kor műveltségének színvonalán álló tudományos férfiak működtek, kikben az örökös versengés és féltékenység nem engedte lelohadni a 253munkakedvet. Most mindennek vége volt. Az egyházi és politikai téren uralkodó viszály megemésztette mindazt, a mire Szatmár büszke lehetett és nem maradt itt egyéb egy csomó sárfészeknél, bennök a saját kicsinyes érdekeikkel törődő félművelt polgárokkal és azok egy-két iskolát járt vezetőivel, kiket szintén eltemetett nehány év mulva a köznapiság pora. Szatmár tizenkettedrangú város színvonalára sülyedt alá.
A városnak e korbeli történetével nagyon röviden végezhetünk.
1760-ban évenként 30 aranyat ajánlott fel a magyar testőrségre.1) II. József uralkodása alatt engedelmesen meghódolt e fejedelem felforgató parancsai előtt. Tűrte, hogy bekebelezzék a vármegyébe, gazdasági tekintetben a munkácsi kamarai adminisztráczió alá vessék, a német nyelvet ráerőszakolják, határát felmérjék, birtokait bérbeadják, önálló igazságszolgáltatási jogától megfoszszák. A fejedelem halála után, mikor a közigazgatás ismét a régi rendbe tért vissza, a városi tanácsot is elfogta az általános nemzeti felbuzdulás, mely nemcsak abban nyilatkozott, hogy egész ügyvitelébe a magyar nyelvet hozta be, hanem abban is, hogy a felmérések igen költséges s egyébként nagyon hasznos munkálatait mind tűzre hányatta, sőt még a széképítést is önhatalmúlag ejtette meg, a miért később a kormány az egészet megsemmisítette és királyi biztos által teremtett új rendet.2)
1) Városi levéltár. Act. 1760. Fasc. 1. Nr. 44 et 75.
2) U. o. 1792. Nr. Protoc. 1281–1793. Nr. Protoc. 156.
A kormánynak mindössze annyit köszönhetett a város, hogy itt 1794-ben egy állampénztári hivatalt állított fel, hogy a szatmári római katholikus hitközség papját és tanítóit legyen honnan fizetnie s a vidéken más e nemű kötelességeinek eleget tennie.3) A város a maga becsületéből kezdte meg építeni 1768-ban a tanácsházat,4) 1771-ben a „Zöldfa” nevű vendégfogadót,5) 1809-ben látott hozzá kövezéséhez és 1823 óta kezdett figyelmet fordítani az utczák rendezésére.
3) U. o. Act. 1794. Fasc. 6. N. 527 et Nr. Protocolli 1605.
4) U. o. Act. 1768. Fasc. 1, 3, Nr. 62, 289, 250, 230, Act. 1769. Fasc. 4. Nr. 304. Act. 1769. Fasc. 2. Nr. 160.
5) U. o. Act. 1771. Fasc. 1. Nr. 72. Fasc. 2. Nr. 141.
A tanácsház építésével együttjáró teherfelosztás tette szükségessé, hogy 1768-ban újabb összeírást tartsanak. Mindössze 5068 lakost találtak, kik ez évben termesztettek 5368 pozsonyi mérő búzát, 5 1/2 p. m. rozsot, 8010 p. m. kukoriczát, 105 p. m. árpát, 1545 p. m. zabot.6)
6) Nagy Mihály: Szatmár-Németi Históriája, 1. k. 200. lap.
1815-iki népszámlálás.
A szatmári püspökség felállítása.
A püspökség megerősödése.
Báró Fischer István.
Kovács Flórián. Hám János.
A város kormányzása.
Széchenyi üdvözlése.
A kaszinó alapítása.
A szabadság eszméi.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
