Erdély egyik ősrégi családja, mely a hunyadmegyei Csolnokosból származik. Morosinay Erzsébet, Hunyady János anyja és Corvin Mátyás nagyanyja, másodízben Csolnokosi Jariszlóhoz ment férjhez és Hunyadi János az e házasságból származó utódokat kiváló szabadalmakkal ruházta fel. E család egyik ága Bocskay Istvánnal jött be Erdélyből Magyarországba, a hol nótáztatott; de István és János 1625-ben II. Ferdinánd hűségére térvén, tőle új czímeren nemeslevelet nyertek, mely Zemplén és Pest vármegyékben hirdettetett ki. Idővel a család Veszprém, Fehér és Tolna vármegyékben is elterjedt. Veszprém vármegyében Mezőszentgyörgyre királyi donatiót nyert és Fehérmegyében: Szolgaegyházán, Tolnában: Bölcskén, Pestmegyében Kecskeméten, Zemplénben pedig Hankóczon és Homonnán volt birtokos. Ujabbkori tagjai közül: I. Imre, 1868-ban a pozsonyi kir. tábla protonotáriusa. – Ferencz, (megh. 1870 körül) Veszprém megye főorvosa, – fia Jenő, az ismert kínai utazó, író, kolozsvári egyetemi tanár, – II. Imre, 1848–49-ben honvédőrnagy, ügyvéd, kiváló jogi író; ő írta az első magyar váltójogot, – III. Imre, jelenleg szatmári kir. közjegyző, jogi író, – Sándor, jelenleg dunaföldvári ügyvéd és író.
Czímer: osztott pajzs. Alul vörösben, hármas zöld halom középsőjéből kinövő fehér liliom. Felül, kékben, hatágú aranycsillagtól és ezüst félholdtól kísért aranyoroszlán, jobbjában kardot tart. Sisakdísz: a pajzsbeli oroszlán növekvően; takarók: kékezüst, vörösarany.