Beligazgatás.
Beligazgatás.
A két város 1712. év végén történt egyesüléséig külön, de egyenlő alakú beligazgatás alatt állott. Forrásaink 1316-ig vezetnek vissza, a mikor bíróról (judex) először van szó és így már akkor tanácsnak is kellett lennie, mely utóbb Szatmáron 70, Németiben 50 polgárból állott. A legrégibb emlék a város önkormányzati szervezetéről az az eredeti pergamen 1514-ből, mely a németi ref. egyház birtokában van. E szerint a németi tanács elhatározta, hogy mivel a népnek gazdasága hátramaradásával jár az évenkénti egybegyűlés s előljárók választása, ennek következtében a Németországból hozott minta szerint ezután válasszon minden czéh 2 tagot = 12, a czéhek mind összesen = 24-et, a Pér a Lázár- és Szent Jakab-utczák egyenként négyet és a Bors-utcza kettőt. Ez összesen 50. Ezek választanak maguk közül egy bírót s 12 esküdtet egy évre; ezek a pörökben fognak ítélni. Ez volt a belső tanács. A többiek pedig, a nép vénei (seniores) alkotják a külső tanácsot. A kettő között való érintkezést a fürmender közvetítette, valamint a szatmári és németi tanácsok között is.
A két város egyesítése előtt a tisztújítás minden év elején jelölés nélkül ment végbe. A hivatalból kimaradó bírák és esküdtek a nép vénei közé mentek vissza, kiknek tanácsa ugyanakkor kiegészíttetett. A tisztújítás külső befolyás nélkül szokott történni. A legelső királyi biztos 1695-ben került Szatmárra. Szatmáron tehát 70, Németiben 50 seniorból állott a tanács, beleértve a bírót, mint elnököt és az esküdteket is (jurati cives). A külső tanács csak az egész közönséget illető fontosabb tárgyakban s a hozzája feljebb vitt pörökben ült össze. Szabályrendelet (statutum) alkotásakor a két tanács elnöklete alatt mindkét város tanácsa közös gyűlést tartott. A belső tanács gyakorolta a vérbíróságot s ítéletét feljebbvitel nélkül nyomban végrehajthatta, vagy kegyelem útján megváltoztathatta. Előtte történtek az örökeladások, végrendelkezések is stb.
A két város 1712. év végén egyesűlt; az 1715. évi 109. törvény által pedig az egyesült város szabad királyi városként nyert beczikkelyezést. Ez időtől kezdve a közös tanács 60 tagból állott 1758-ig, a midőn a királyi biztos úgy rendelte, hogy maga a tanács a bíróval együtt 13 tagból, a választott hites község pedig 40 tagból álljon.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
