Ipar.
Ipar.
A város népességének jelentékeny része él ipari foglalkozása után. Sőt a fentebb részletezett statisztikai adatok szerint, az összes foglalkozási ágak között, az ipari van legnagyobb számmal képviselve (8211).
E szerint Szatmár-Németi, a népesség számaránya alapján, valóban túlnyomó részben iparűző város. Tekintve azonban iparának fejlettségi fokát és kiterjedtségét, csak a szerényebb ipari városok sorában említhetjük, különösen nagyiparának fejletlensége miatt.
Kereskedelmi- és iparkamarája nincsen. E tekintetben Debreczenhez tartozik.*
Szatmár város két kültaggal van a ker. és iparkamarában képviselve.
Nagy ipari vállalat kevés van itt. A kisipar pedig, mely dicsőséges multra tekint vissza, most a legújabb időben, hosszabb stagnálás után, ismét a haladó korral kezd lépést tartani, sőt egyes ágakban figyelemreméltó lendületet venni. Érdekes jelenség, hogy Szatmár-Németiben mindez ideig ipartestület nem keletkezett. Tettek ugyan eziránt kísérleteket, de eredménytelenül.
A régi czéh-rendszer hagyományai ma is élnek az egyes iparágak szerint alakult ipartársulatokban s szívesebben megmaradnak a maguk elszigeteltségében, semhogy ipartestületben egyesüljenek.
A czéh-rendszer idejében fennállott czéhek, melyeknek oklevelei a ma is virágzó ipartársulatok birtokában, részint pedig a Kölcsey-kör múzeumában 12vannak, a következők: Szatmáron: szűr-csapó 1513-ból, szabó 1525-ből, aranymíves 1534-ből, varga 1534-ből, mészáros 1538-ból, szűcs 1564-ből, kovács 1580-ból, csizmadia 1604-ből, szíjgyártó 1614-ből, kádár 1637-ből, borbély 1657-ből. – Németiben: Szíjgyártó 1514-ből, kovács 1538-ból, csiszár 1538-ból, lakatgyártó 1538-ból, csapó 1539-ből, ötvös 1547-ből, varga 1557-ből, szűcs 1558-ból, szabó 1573-ból, fazekas 1578-ból, mészáros 1606-ból, csizmadia 1614-ből, borbély 1635-ből, takács 1642-ből, asztalos 1642-ből.
A két városnak 1715-ben történt egyesítése után pedig a városi levéltárban őrzött „Conventionális” czímű könyvben, 1740-ből található följegyzés szerint, a „Betsülletes Nemes Czéhek Catologussá”-ba a következő czéhek vannak bevezetve: Kalmár-czéh, csapó, magyar szabó, szűrszabó, szűcs, mészáros, csizmadia, ötvös, borbély, gombkötő, asztalos, fazekas, szíjgyártó, kovács, csiszár, lakatos, kádár, takács, kerékgyártó és varga czéh.
Feltűnő, hogy az építő-ipar körébe vágó mesterségek a czéhek között nem fordulnak elő. Ennek oka, hogy a város sok pusztításnak volt kitéve és lakosai bölcs előrelátásból költséges építkezésekbe nem bocsátkoztak. Még 1804-ben is csak 3 kőház volt az egész városban. Az újabb időben azonban annál hatalmasabban fejlődtek ezek az iparágak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
