Kultúrintézmények.
Kultúrintézmények.
A város kultúrintézményei közül ki kell emelnünk a magyar nyelvet és oktatást terjesztő Széchenyi-Társulatot, az irodalmat művelő Kölcsey-kört és a Dalegyesület ifjú Zeneiskoláját, mely ugyancsak ritka madár vidéki városokban.
Szatmáron az 1846., 1847. és 1848. években a hadak vészmadara, Petőfi Sándor gyakran megfordult s innen látogatott el a szomszédos Erdőd községbe, Juliájához. – Petőfi nagyobb költeményei közül Szatmáron 1847-ben a Szécsi Máriát írta; továbbá írt itt 1846-ban 8 és 1847-ben 31 költeményt, melyek között legszebb szerelmi dalai vannak.
Komócsy József költő Vencsellőn született ugyan, de Szatmáron volt vargainas, tanuló, tanító s utóbb tanár és Szatmárt annyira szerette, hogy a mikor csak tehette, mindig nagy örömmel látogatott el ide.
Tompa Mihályt, a virágok költőjét, a hiripi és ivácskói Böszörményi család szépséges leánya, Katalin iránti első platonikus szerelme köti Szatmárhoz, a mely idillikus viszony teljes tíz évig (1841–1851.) tartott s melyről az irodalomtörténet igen keveset tud.
A szinészet Szatmáron egyidejű a magyar szinészet bölcsőringásával. Már 1790-ben volt itt „komédiajáték”, melyet az Erdélyből jött Móricz György igazgató társulata rendezett és itt lépett először Prielle Kornélia a világot jelentő deszkákra.
Az első nyomda Szatmáron 1856-ban, az első lap a „Szatmári Értesítő” pedig 1862-ben keletkezett. Azóta alakult itt még 9 nyomda és 24 lap, melyek közül ma fönnáll 6 nyomda és 10 lap.
A Szatmár-Németiben született írók, tudósok, művészek és más jeles fiainak életrajzi adatait az alábbiakban betűsoros rendben adjuk, röviden megemlékezve azokról is, a kik itt hosszabb ideig működvén, ez idő alatt jelentősebb tudományos, irodalmi vagy más irányú közhasznú működést fejtettek vagy fejtenek ki. Ezeknek az életrajzi adatait szülővármegyéjük monografiájában fogjuk bővebben közölni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
