Gáty István.
Gáty István.
Gáty István, ref. esperes, szül. 1749 április 8-án. 1774 után került Szatmárra. Volt egyházvidéki jegyző, esperes és táblabíró. Meghalt 1843-ban. A 94 esztendőt élt, igénytelen öreg egész életét szakadatlanúl a magyar irodalomnak és tudománynak szentelte. A szatmári ref. egyház könyvtárában 20-nál több nagybecsű kézirata hever. 1820-ban saját módszere szerint megalkotta a magyar gyorsírás rendszerét, a nélkül, hogy a külföldi gyorsírást rendszeresen ismerte volna. Ezirányu művei után a Magyar Tudományos Akadémia is kutatott Szatmáron. Arczképe a ref. főgimnázium könyvtárában van.
Nyomtatásban megjelent művei: A máramarosi éhség leírása versekben. 1792. – Hazafiúi elmélkedés a magyar nyelv dolgában. 1795. (jutalmat nyert). – Természet históriája 1796., melyet, mint e téren első magyar művet, több tanodában tankönyvül használtak. – Fattyú-megvilágosodás. – Tachygraphia vagy gyorsírás módtana. 1820. – A magyar nyelv természetét tárgyazó kérdések fejtegetése. (jutalmat nyert). – Oratoria. Fontos beszédtudomány. Sárospatak, 1828. – Számos műve maradt kéziratban, közöttük: Aelianus taktikája magyar fordítása, továbbá Pasigraphiája, melyen Szatmárra jötte óta szinte haláláig dolgozott, de be nem fejezett.
Kováts Endre.
Kiss Gedeon szobra.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
