Riedler kellő szaktudással tanulmányozta az erdők állapotát. Már a legközelebbi gyűlésen terjedelmes jelentésben vázolja az erdők szomorú állapotát és felsorolja mindazon intézkedéseket, a melyeket a helyes erdőgazdálkodás érdekében haladéktalanul foganatosítani kell; egyúttal folytatta az atyjától már megkezdett üzemtervet és azt 1865-ben bevégezte. Ez az üzemterv, az akkori időket tekintve, gondos és szakszerű munka, a melynek megtartása az erdők tartamosságát biztosítja és az adott viszonyok között a legnagyobb jövedelmet is hajtja. Az erdőségek területe 8077 kat. hold 861 -öl, ebből víz-állásos, lapos, hasznavehetetlen terület 750 kat. hold 240 -öl. Az összes erdőket három üzemosztályra osztják. Az egyik üzemosztály az Utas- és Sárerdő, a második az összes szatmár-részi erdők; ez a két üzemosztály 90 éves szálerdő-üzemben kezeltetik. A harmadik üzemosztály a Nagyerdő, a mely 10 évi turnusra osztva, sarj-erdőként kezeltetik. Ezek után három üzemosztály volt, mindegyik egy vágássorozattal. A szálerdőkben az évi vágásterület 70 kat. hold 1419 -öl, a nagyerdőn pedig 10 év alatt évenként 72 kat. hold 994 -öl. A szálerdőkből évenként 3000 öl fát véve hozamul, a remélhető bevétel 7070 forint 65 kr. A nagyerdő becsültetett 262,788 frtra, ebből 13% termelési és egyéb költségekre, maradt 10 évi bevételként 202,209 frt 80 kr., levonva ebből, addig, míg a tilalom tart, a makkoltatásból és legeltetésből elmaradt hasznot, a mi 10 év alatt 11,000 frtra rúg, marad tisztán 124,260 frt, vagyis évenként 12,400 frt. A nagyerdőnek külön való kezelése azért vétetett tervbe, mert a város közönsége 100,000 frt kölcsönt akart felvenni 10 évi törlesztésre és azt a kölcsönt a nagy erdőből ki is fizették.
Riedler üzemterve kellőleg gondoskodik a felújításokról, elő- és utó-tilalmakról, csemete-kertekről, a téli hónapokban való vágatásról és szállításról s végűl az üzem eredményének pontos nyilvántartásáról. Az üzemtervet gazdasági térképpel is ellátta, úgy hogy az új gazdálkodási rendszerrel, szabályos és okszerű gazdálkodás vette kezdetét. Az erdők szépen jövedelmeztek; az átlagos évi tiszta jövedelem 18,000 frtra volt tehető. Az erdőtisztek, a vadászok és a kerülők eskü alatt szolgáltak; javadalmazásukat jelentékenyen emelték s így megélhetésük könnyebbé válván, megbízhatóságuk is emelkedett. Az erdőőröket szolgálati fegyverrel látták el.