Az üzemgazdaság.
Az üzemgazdaság.
A városi erdők mai állapotát, üzemosztályonként a következő kivonatos leírásban mutathatjuk be:
1. „A” üzemosztály Utas-Sár és Nagy-erdő.
Kiterjedése, erdősült 2694,8 kat. hold, egyéb 235,2 kat. hold, összes területe 2930 hold.
Talajviszonyok. Diluviális természetű, mély, kötött, sovány agyag, mely agyag-pala fölött nyugszik. E tulajdonsága miatt rendkívül vizenyős s némely helyek kora tavasztól késő őszig folyton víz alatt állanak, ezért az erdősítés sok nehézséggel jár és az idősebb erdőrészek már a 70–90 éves korban csúcsszáradttá válnak.
Növekvés tekintetében a „Feistmantel”-féle fatermési táblák III. osztálya, I. részének felel meg.
Éghajlata szelíd, viharok elég gyakran vannak, de eddig nagyobb kárt nem okoztak, kivéve, hogy sok a villámsújtott fa. A csemetékben a korai és késői fagyok gyakran tesznek kárt, s épen ez hiúsította meg az újabban megkísérlett szelíd gesztenye telepítését. Rovarkárokat a cserebogár, de különösen a gyapjas pille (Ocneria, liparis dispar) és a sárgafarú pille (Porthesia chrysorrhoea) okoznak.
Nagyobb erdőkihágások ritkán fordúlnak elő.
Uralkodó fanem a kocsányos tölgy (Quercus pedunculata), a mely az erdősült területnek 77%-át foglalja el, utána következik a szíl 17%, gyertyán 5% és rezgő nyár 1%, ezeken kívül a vízálló helyeken kisebb csoportokban éger.
Az erdősítés, az előtilalom alatt keletkezett alnövetnek, tölgy-, kőris- és éger-csemetéknek mesterséges kiegészítésével történik.
Üzem-mód: szálerdő, 100 éves fordával, tarvágással.
A korfokozatok elosztása egyenlőtlen, az idősebb korosztályok nincsenek arányosan képviselve és a fiatalabbak vannak túlsúlyban, a mi a korábbi túlvágásoknak következménye; az üzemosztályban sok a lapos, vízálló terület. Átlagos fatömegkor 42 év.
A közlekedési viszonyok elég rosszak, úgy hogy a faszállítást gazdaságosan csak a téli és nyári hónapokban lehet végezni.
A favágatás csak a téli hónapok alatt történik, a vágásokban 10 év alatt a nyert fatömeg kat. holdanként 252 tm3. volt, ebből 61,2 % műfára és 38,8% tűzifára esett.
67A szokásos faválasztékok: tölgy-padló és híddeszka, gazdasági épületfa, kútágas és gém, vályú, kerítés-oszlop; ezeket a város házi szükségletére és a polgárság számára készítik és helyszíni árverésen adják el. A fatömeg nagyobbik részét fűrész-rönköknek dolgozzák fel és ezt nyílt árverésen, a fűrész-gyárak veszik meg; végül a tűzifát mérsékelt árban csakis helybeli polgároknak adják el.
Ez idő szerint az évi vágásterület 14,2 kat. hold, ennek 10 évi tiszta átlagjövedelme kat. holdanként 3680 korona; az egész üzemosztálynak 10 évi átlag-jövedelme, az elő- és mellékhasználati bevételekkel együtt, kat. holdanként 32 korona. Ez üzemosztály fekvése a legjobb, s faanyaga szép és jó minősége által a legjövedelmezőbb; műfa-árakban 1907-ig a város átlagosan, tömör köbméterenként 22 K.-t ért el tő-árban, 1907-től azonban, megfelelő verseny hiányában, mintegy 20%-al csökkent az ára; a tűzi hasábfa ára az erdőben m3-ként 6 korona volt.
2. „B” üzemosztály Kis-Csonka, Darvas, Moha és Nagy-Mocsár.
Kiterjedése erdősült 1571,7 kat. hold, egyéb terület 38,3 kat. hold, összesen 1610 kat. hold.
Állab-alkotó fanem a kocsányos tölgy, ezen kívül elszórtan található nyár, szil, éger, juhar és kőris.
A korfokozat még egyenlőtlenebb, mint az A űzemosztálynál; úgyszólván csak a két legfiatalabb korosztály van képviselve; átlagos kor 25 év. Üzem-mód: szálerdő, 100 éves forda, tarvágással.
Ez üzemosztályban 1906 óta a főhasználat szünetel, az elő- és mellékhasználat után az évi átlagos bevétel jelenleg kat. holdanként 4 K. 20 f.; az 1906-ik év előtt lefolyt 10 év alatt az évi vágástér volt 208 kat. hold, ennek évi tiszta jövedelme kat. holdanként 836 korona és ugyanabban az időben az egész üzemosztály évi jövedelme, elő- és mellékhasználatokkal együtt kat. holdanként 478 korona volt; ez időre esik ugyanis a Neuschlosz-féle rendkívűli tömeges kihasználás.
A közlekedési viszonyok jók, miután mindenkor járható köves útja és vasútja van.
A vágásokat 1906-ig 10 éven át a Neuschlosz-czég termelte ki.
Egyebekben azonos az üzemosztály az A üzemosztálynál közöltekkel.
3. „C” üzemosztály Csererdő és Kis-Mocsár.
Területe 1446,3 kat. hold erdősült és 53,1 kat. hold egyéb terület, összesen 1499,4 kat. hold.
Ez az üzemosztály 23 klm.-nyire fekszik a várostól, helyrajzilag némileg már az előhegység jellege van és 190 méternyire a tenger színe fölött fekszik.
Éghajlata mérsékelt; a fagyok elég gyakran tesznek benne kárt; rovarkárok ritkán fordúlnak elő; de annál többet szenved az erdő a tűzkároktól; uralkodó szél az éjszaki és délnyugati, melyek azonban kárt nem okoznak.
A talaj diluvialis természetű, igen mély, sovány, nehéz és kötött, sárga, sárga-feher és fehér agyag, mely agyag-pala fölött nyugszik.
Uralkodó fanem a csertölgy (Quercus cerris), mely a területnek 68%-át foglalja el, utána a kocsányos (Quercus peduneulata) és kocsánytalan tölgy (Quercus tessiliflora) elegyesen 32%-al. A lapályos helyeken elszórtan található még rezgő nyár, éger és fűz.
Az üzemosztály nagy része vén tuskókról keletkezett rossz hajtásokból áll, miért is 60 éves átmeneti fordában kezeltetik, tarvágásokkal.
Átlagos fatömegkor 38,9 év; a középső korosztály van túlsúlyban. Felújítási mód, kocsányos és kocsánytalan tölgy- vetés és ültetés mesterséges úton, a csertölgynek lehető kiszorításával.
A közlekedési viszonyok nem a legkedvezőbbek, jóllehet vasút szeli át az erdőt, megállóhelylyel, de rakodó állomás nélkül; a községi út nagy része azonban még kövezetlen.
Az évi vágásterület ez idő szerint 23,5 kat. hold; a vágásterületen, 10 évi átlag szerint, a fatömeg kat. holdanként 52 tm.3 ebből műfára esik 9,5%, tűzifára 90,5%, holdankénti tiszta bevétel 206 korona, az egész üzemosztálynál a holdankénti tiszta bevétel elő- és mellékhasználatokkal együtt 7 K. 30 fillér.
Ez az üzemosztály fekvése és silánysága által a legkevesebb jövedelmet adja.
4. „D” üzemosztály, avari bérczi erdő.
68Kiterjedése 3891,4 kat. hold, (az újabban vásárolt 330 kat. hold nincsen még az üzemtervbe felvéve); ebből erdősült 3627,3 k. h., egyéb 192,1 kat. hold.
Ez az üzemosztály Szatmárnémetitől 62 klm.-nyire fekszik, 507-től 1187 méter tengerszín fölötti magasságban.
Helyrajzi fekvésével a közép- és magas hegység jellegével bír; éghajlata azonban zordnak mondható; uralkodó és káros széliránya a keleti és éjszak-keleti; rovar- és tűz-károk még nem fordúltak elő.
Talaj és kőzet: Az általaj földpátos szikla, trachyt és trachyt-palával, mely fölött kevés kivétellel mély, üde, televénydús agyag fekszik. Vízbő patakokban igen gazdag, melyekben pisztráng tenyészik.
Allab-alkotó fanem az erdei bükk, mely az egész területnek 98%-át foglalja el; a bükkön kívül található a hegyi juhar, kőris, kocsánytalan tölgy és gyertyán. A növekvés a bükk és juharnál kitűnő, a tölgy azonban csak tengődik. Termőhelyi osztálya a földm. m. kir. minisztertől kiadott segédtáblák IV. és VI. osztályának felel meg.
Korosztály tulajdonképen csak egy van, a legidősebb, miután az erdő érintetlen őserdő, azonban épen ez őserdő-állapotánál fogva, minden korosztályból találhatók itt fák.
Átlag-kora 140 év, kat. holdankénti fatömeg 260 tm3.
Az erdő eddig szünetelő üzemben volt, tiszta jövedelmet tehát még nem hozott. 1907-ben terjesztették fel a rendszeres üzemtervet, mely szerint az üzembe vétel 1907 október 1-ével megkezdődik; de az üzemterv ez ideig még jóváhagyást nem nyert.
Az erdei termékek kiszállítására 13 klm. hosszú erdei iparvasút épűl, mely Felsőfalunál a szatmár-bikszádi vasútba ágazik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
