A város haladása.
A város haladása.
De a politikai és főispáni változások a város haladási röptét nem akadályozták. Itt mindenki lázasan dolgozott. – S hogy a városnak ha már nincs közös házi ezrede, legalább legyen katonai zenekara, az újonnan felállított honvédzenekarok egyikét kérte, melynek ellátására évi 1000 frtot ajánlott meg. Ehhez képest a kassai III. kerületi honvédzenekart meg is kapta. A zenekar a színházi téli évszakban a színházban az előadásokon, hetenként kétszer, télen a Deák-téren, nyáron pedig délutánonként a Kossuth-kertben játszik.
A szatmár-fehérgyarmati vasút kiépítése ténynyé vált. Építését Gerster Béla vállalta el, a budapesti keresked. bank financzirozása mellett.
A hegyi vasút építését a Neuschloss-czég megkezdette és 4 mérnököt küldött ki az építkezés foganatosítására.
A kath. kaszinó a Vigdorovics-féle telket vásárolta meg 17,500 forintért, a melyet átalakítva és kiépítve, czéljaira alkalmassá tett. A város egyik jelentékeny kultúrintézménye, a mely társadalom- vallás- erkölcsi- és művelődésterjesztő feladataival valóságos missziót teljesít. A közönség valláskülönbség nélkül szívesen keresi fel. Nagy jótevője volt Meszlényi Gyula püspök, kinek jól sikerült ülő-képe az olvasó-teremben ékeskedik.
A református régi főgimnázium korszerű építésére a v. és k. minisztérium 30,000 forint államsegélyt engedélyezett. Az intézet 1890-ben ki is épült s ma már 304hatalmas kétemeletes épülettömb, tágas udvarral és modern torna-csarnokkal, a hol a Lorántffy-estélyeket és egyéb ünnepélyeket is tartani szokták.
A keresk. és iparkamara felállításának kérelmezése eredmény nélkül maradt. Az alkotások sietségében érkezett a királyi leirat, mely Hugonnay Béla grófot főispánná nevezi ki 1897 november hó 30-án.
Beiktatása decz. 21-én történt fényes ünnepségek keretében. Este fáklyásmenet, másnap díszebéd volt stb.
1898 január 10-én az új főispán megtartotta a tisztújítást, melyen Hérmán Mihály újból polgármesterré választatik. Hérmán aztán és a nagytehetségű kitünö közigazgatási kapaczitás Rogozi Pap Géza, együtt vállvetve feküdtek neki folytatólagosan a kitervelt munkának. Az új vasúti állomás kiépítését siettették. Az épület homlokzata 120 méterre méretett ki. Építését Weisz Richárd vállalta 250,000 koronáért; megnyittatott 1899 nov. 6-án. Sürgették a helyi vasút haladéktalan kiépítését, melyet Gerster Béla vállalt. Megnyitották 1899 márczius 27-én. A keresztezést a gőzfűrészi pályaszínben Rogozi Pap Géza eszközölte ki, a mi hallatlan siker volt. A közgyűlés egyszersmind elfogadta Gersternek a gőzfűrésztől az államvasutak vonaláig villamos erővel való berendezésére vonatkozó ajánlatát, s ma már gőzmotorkocsik közlekednek a hegyig. A kieszközölt államsegély 140,000 korona. Az árvíz ellen a parti támfalakat kiépítették. A Kossuth-kertet Hein budapesti műkertész tervei szerint rendeztették. A kert ma már gyönyörű s kioszkja, pompás termeivel, impozáns látványt nyújt a dombról. Ime a hely, mely gidres-gödrös téglavető terület volt egykor, ma tündérliget, mely villamos világítással, vízvezetékével, árnyas sétányaival, kitűnő gőzfürdőjével, játszótereivel a város pompás üdülőhelye; tervbe vették a vasúti internátus építését is a „Sétatéren,” mely ma már áll s 200 növendéknek ad otthont a tanulás idejére.
Közben 1898 május 29-én, pünkösd első napján, délután megtartották a középiskolai kerületi tornaversenyt a hídontúli katonai gyakorló-téren, óriási közönség jelenlétében. Rengeteg tanuló, tanár és néző sereglett itt egybe. Ez évben (1898) márczius hóban vált ketté a városi eddigi egységes izraelita hitközség s így ma két felekezetre: statusquo és statusquo ante (ortodox és neológ) osztva élnek. A neológok mór-stylü temploma érdekes, 1904–1906-ban épült 123,000 korona költséggel, a Szuhányi-féle telken. A vállalkozó Fejér és Ritter-czég volt Budapestről.
Miután a törvényszék a régi városház épületéből a saját palotájába költözött át s így az épület üresen maradt, az a kérdés merült fel, mi történjék a régi városházával? Némelyek bazárt, mások bérházat akartak ott berendezni. Hérmán és Rogozi Pap Géza azonban egy teljesen modern berendezésű szálló és kávéház tervével állottak elő. Annál is inkább, mivel Schulek Frigyes a műemlékek országos bizottságának építésze, kijelentette 1900-ban, hogy a régi városháza lerombolható, mert nem műemlék, egészen új épület. A két irány az utczán és a közgyűlési teremben elkeseredett harczokat folytatott egymással s voltak olyanok, kik a város tönkrejutását jósolták, ha a Pannonia felépül. A mélyebben látó bizottsági tagok azonban pártolták a Hérmán-Pap Géza féle javaslatot s ezzel megalkották azt a díszes szállót, mely a város dúsjövedelmű birtoka.
Felszerelték a telephon-hálózatot, a Társas-Kört szépítették Fogarassy Sándor mérnök által, az óvodát megnyitották. Melles Emil németi gör. kath. lelkész a németi új gör. kath. templomot és paplakot felépítette. A közgyűlési teremben a király és királyné arczképét leleplezék nagy ünnepségekkel.
Nagy eseménye volt a városi történeti életnek a Tiszavidéki dalosegyesületeknek a városban megtartott dalversenye 1900 julius 29-én, abból az alkalomból, hogy az itteni dalos-egyesület fennállásának 25 éves jubileumát ülte. A díszgyűlésen Hugonnay főispán elnökölt. Megjelentek a debreczeni, hajdunánási, hajduszoboszlói, m.-szigeti, nagykárolyi, nagyszalontai, nyíregyházai dalosegyesületek. Jun. 30-án délben díszebéd volt a püspöknél, melyen gróf Zichy Géza is jelen volt, míg gróf Károlyi István és neje ebéd után érkeztek meg. A dalversenyt a színházban tartották, a kioszkban pedig a város a vendégek tiszteletére esti lakomát adott. 1901. május 18-án sikerült hangverseny volt, melyre 15-én gróf Zichy Géza is lejött és személyesen dirigált.
1901-ben keletkezett a protestáns új kultur-intézmény: a „Lorántffy Zsuzsánna Egyesület”, mely hangversenyekkel, felolvasásokkal műveli a társadalmat és szolgálja, támogatja a ref. nőképzőt. Hérmán Mihály polgármester 1902 305április 5-én meghalt. Nemsokára követte őt báró Vécsey József, a nemeslelkű és minden szépért és jóért lelkesedő főúr.
Hérmán Mihály örökébe május 12-én tartott közgyűlésen Rogozi Pap Géza főjegyző lépett, – ki eddig is a város elsőrendű irányítója és vezetője volt. Vas akarata, törhetetlen szilárdsága, nagy esze mindig érvényesült és munkás kezének nyomát az újabbkori városi alkotások mindenikén rajta találjuk. A város szolgálatába való belépésétől kezdve végig útat tört magának s oly tekintélyt szerzett, a mivel városi hivatalnok még alig dicsekedett. Társai szerették és nagyra becsülték, ritka tehetségeit pedig ellenségei is elismerték. Rogozi Pap Gézával szemben mint polgármesterjelölt Veréczy Antal kir. itélőtáblai bíró állott, de Pap Géza lett a győztes. Tisztét, melyet lelkiismeretes gonddal és ambiczióval töltött be, fájdalom, csak kevés ideig viselte, de e kevés idő alatt is lázasan dolgozott, hogy kiépítse a két vasútat: a bikszádit és mátészalkait, hogy tűzérséget és lovasságot telepítsen ide. Élete teljes erejében ragadta el a halál 1906 deczember 8-án. Sűrűn hulló esőben kísérte rengeteg számu közönség a temetőbe a megboldogultat s sírjánál Vajay Károly mondott megindító búcsúzót. Utódja dr. Vajay Károly városi tiszti ügyész lett.
Veréczy Antalt aztán a Társas Kör Boros Bálint székébe ültette, midőn elnökévé választotta ez év júniusában.
Pap Géza polgármesterségének első napjaiban, május 25-én leplezte le a Kölcsey-kör a Petőfi márványemléktáblát a régi Pap Endre, ma Morvay János-házon, midőn Mátray Lajos megnyitója után Koroda Pál tartott díszbeszédet, dr. Fechtel János pedig átadta Morvay János háztulajdonosnak, a ki át is vette megőrzés végett az emléket.
Nem sokkal utóbb, szept. 21-én, Kossuth Lajos születésének 100 éves fordulója alkalmából, a törvényhatóság díszközgyűlést tartott, melyen Rogozi Pap Géza megnyitója után dr. Fechtel János mondott emlékbeszédet. Kovács Leó ezredes pedig azt indítványozta, hogy Kossuth Lajos életnagyságú arczképe a közgyűlési terem számára megfestessék. A kép azóta már díszíti a nagy tanácstermet s ünnepélyes leleplezésére Kossuth Ferencz is megjelent, kit ezúttal, Veréczy indítványára, a város díszpolgárául választott meg. Délután 4 órakor a városháza erkélyéről Osváth Elemér beszélt a néphez. Délben társasebéd volt a Pannóniában, melyet ez évi május 1-én nyitottak meg.
Ez évben az árvíz ismét megfenyegette a várost, jun. 14–17 között. A legmagasabb vízállás 5 m. 78 cm volt. A védelmet Németh János műszaki tanácsos vezette a 132 főnyi katonasággal; de az új védő támfalak a veszedelmet könnyen elhárították.
Mivel Hieronymi Károly országgy. képviselő, kit Chorin után választottak 1901-ben Uray Gézával szemben először képviselőül, keresk. miniszterré neveztetett ki, lemondott mandátumáról s új választást írtak ki. Hieronymi 1903. nov. 15-én érkezett a városba, hogy programmbeszédét elmondja.
Az összes hatóságok, társulatok tisztelegtek előtte, Rogozi Pap Géza polgármester pedig a Pannóniában fényes bankettet adott tiszteletére. A választás november hóban volt, a mikor Hieronymit Uray Gézával szemben 58 szótöbbséggel képviselővé választották.
A választás után a csőcselék megrohanta a Pannóniát, a szabadelvű párt tanyáját, betört a gyönyörű kávéházba s annak berendezését összerombolta. A vendéglős kára 8000 korona volt.
Időközben a Dalegyesület is felállitotta „Zeneiskoláját” s azt a városi üressé vált óvoda helyiségében rendezte be. A város, a helyiségen kívül, évi 1200 koronával segíti az intézményt. Meszlényi Gyula püspök pedig felépítette 10,000 forint költséggel a tűzoltó-őrtornyot. Ellenben megszűnt a hasonszenvi kórház, melyet a város nagy költséggel azért tartott fenn éveken át, hogy a félmilliós Majláth-alapítványhoz hozzájuthasson, a mi azonban a sok utánjárásra sem történt meg.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
