A nyugodt alkotások legujabb kora.
A nyugodt alkotások legujabb kora.
A mi a politikát illeti, az új idők szele megnyugtatólag hatott az egész országra. A kedélyek lecsillapodtak s a nyugodt alkotások, a munkálkodás elébe mi akadály sem gördült.
A város társadalma is felöltötte a régi testvéries együttműködés melegítő köntösét s a pártbeli ellentétek, gyűlölködések elpihenése újból közel hozta egymáshoz az embereket. Mindenki örült az ország- és városrontó viszályok és politikai ádáz szenvedélyek ellobbanásának s szívesen támogatta az új rend törekvéseit.
A sokáig üresen álló főispáni szék betöltetett. Falussy Árpád dr., fővárosi ügyvédet a király 1906 április 21-én főispánná nevezte ki. Üresen állott a főispáni szék sokáig, mert miután Kristóffy 1905-ben belügyminiszterré neveztetett ki, s Nagy László alispánt csak a vármegye főispánjává rendelték ki, a főispáni hatáskör betöltésével Rogozi Pap Géza polgármester bízatott meg, a közönség pedig a főispán hiányát észre sem vette. Megemlíthető, hogy gróf Hugonnay távozása után itt erős áramlat indult meg az iránt, hogy a városnak külön főispánja legyen, annál is inkább, mert a város ebbeli kívánságát már régebben is kifejezte. A városi főispáni székre volt is komoly jelölt Pap Géza polgármester személyében. Azonban hosszas habozás után mégis csak Kristóffy jött ide.
307Falussy főispán május 10-én foglalta el a szatmári főispáni széket, mely alkalommal a függetlenségi párt a függetlenségi zászlóval jelent meg a tisztelgésre.
A főispáni kinevezés után kevés időre április 30-án meg volt a képviselő-választás is, melyen Kelemen Samu drt, a függetlenségi párt jelöltjét, egyhangulag képviselővé választották. A képviselő-választást pedig csak kevéssel előzte meg a bikszádi vasút megnyitása április 19-én. Ez a vasút a Rogozi Pap Géza és Hieronymi műve.
Kelemen Samunak, mint képviselőnek első nevezetes alkotása a felső kereskedelmi iskola megteremtése volt, mert ő eszközölte ki a felállítási engedélyt, a melyet hogy megkapott, nagy dolog, mert a miniszterium ilynemű újabb iskolák felállítását már nem engedte.
A felső kereskedelmi iskola 1906 szeptember 1-én nyílt meg a kereskedelmi és iparcsarnokban, mely 1894-ben alakult a Bárdos-ház emeletén.
Az 1906-ik esztendő nagy gyásszal végződött, mert decz. 8-án esti 7 órakor halt meg Rogozi Pap Géza polgármester. Sokáig, itt-ott 2 esztendeig betegeskedett s ütőérelmeszedésben sokat szenvedett. Karlsbadban, majd Balaton-Füreden keresett gyógyulást, de hiába. – Arczképe ott függ a kis tanácsteremben, a többi mellett, de sírja még jeltelen.
A polgármesteri szék nem maradt soká üresen, mert már az 1907. évi január elején tartott közgyűlésen Vajay Károly dr. tiszti ügyészt egyhangúlag polgármesterré választották. Munkabírása, képzettsége, affabilis finom modora, és általánosan ismert jóakarata, családi tradicziója, atyja Vajay Károly ügyvéd, városi főbíró, képviselő, majd tvszéki bíró, kiváló szónok s a közélet homlokterében álló embere volt, erős garancziák, sikeres eredményekre és szerencsés munkálkodásra. – Bizonyos, hogy nagy elődeinek nyomában fog elszántan haladni, hiszen munkatársuk volt sok éven át, s városa boldogításán, fejlesztésén fog ő is dolgozni.
Vajay Károly dr. polgármesterségének első éve 1907; a városra nézve minden árnyalatu sztrájkoknak az éve, a mi igen nagy kárral járt mind a város közönségére, mind a munkaadókra nézve. Febr. 14-én a czipész-segédek sztrájkja, április 11-én az asztalos-segédeké, junius 27-én a Neuschloss-féle fűrész-gyáré, augusztus 22-én a kőmíveseké.
A munkások emez erőszakoskodásai megszülték az ellenhatást s a munkaadók is szövetkeztek e jogtalan munka-abbanhagyások letörésére. A mi sikerült, annál is inkább, mert augusztus 22-én az iparos-szakegyleteket, minden rendetlenségek és bajok forrását, bezárták.
A gazdasági vállalkozási szellem azonban, bár rombolás folyt az egész vonalon, mégis hódított és megteremtette márczius 24-én a Szatmári Központi Takarékpénztárt, junius 9-én a „Szatmári Kereskedelmi Részvénytársaságot”. A faipar-szakiskola pedig, melyet még Hieronymi miniszter adott meg a városnak, s mely iparunk fellendítésére igen fontos, 1907 szeptember 1-én megnyílt.
A szellemi és hazafias mozgalmak tere sem maradt pusztán, mert az 1882-ben megalakult „Széchenyi Társulat”, mint magyar közművelődési intézmény az Emke után az ország második erőssége; miután 25 éves fennállását 1907 deczember 18-án elérte, 1908 január hó 19-én tartotta meg jubileumát. E jubileumon a kormány is képviseltette magát Falussy Árpád főispán által. Az ünnepség a városháza dísztermében folyt le Boromisza Tibor dr. püspök elnöklete alatt, ki Madarassy Dezső társulati igazgató üdvözlő szavai után hazafias magas szárnyalásu megnyitó-beszédet mondott. Az ünnepi beszédet dr. Fechtel János tanár, a záró-beszédet pedig dr. Falussy Árpád főispán tartotta. Délben társas-ebéd volt.
Idáig terjed Szatmár város legutóbbi éveinek története. Igyekeztünk e nagymultú lelkes és dicső város történetét kellő világításba helyezni s minden fontosabb eseményt feljegyezni.
Azt hisszük, hogy hű és igaz képet festettünk s a mult története buzdításul fog szolgálni a jelen és jövő nemzedéknek a további alkotásokra és a város dicsőségének még ragyogóbbá tételére.
Mert a város polgáraira még nagy munka vár, melynek lelkiismeretes és buzgó elvégzése hazafias és mulaszthatatlan kötelesség.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
